Újfajta bolygóosztályt fedeztek fel az Oxfordi Egyetem kutatói a James Webb űrteleszkóp segítségével. A Nature Astronomy című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a szóban forgó bolygó az L 98-59 d kódnevet kapta, és nagyjából 35 fényévnyire található a Földtől. Kezdetben egy standard sziklás bolygónak tűnt, ám nem sokkal később kiderült, hogy a felépítése teljesen más.
A James Webb Űrteleszkóp adatai olyan alacsony sűrűséget mutattak, hogy az megdöbbentette az Oxfordi Egyetem kutatóit. A Földnél nagyjából 1,6-szor nagyobb bolygó sűrűsége jóval kisebb, mint a bolygónké, légköre pedig tele van hidrogén-szulfiddal.
A felfedezés azért is különleges, mert a kutatók régóta úgy vélik, hogy a kis méretű exobolygók vagy gázbolygók, vagy jéggel és óceánokkal borított vízi világok lehetnek. A számítógépes szimulációk segítségével a kutatók rekonstruálták a bolygó élettörténetét, a közvetlen megfigyelések és a belső modellek összekapcsolása pedig lehetővé tette a belsejében működő aktivitás feltérképezését.
A kutatók azt találták, hogy az L 98-59 d nemcsak forró, hanem folyékony felszínnel is rendelkezik.
https://hvg.hu/tudomany/20260316_szuperfold-bolygo-toi-1080b
Az égitest felszínét egy több ezer kilométer mély, olvadt szilikátból álló magmaóceán jellemzi, amely hatalmas kéntárolóként működik. Ez az olvadt köpeny kulcsfontosságú a bolygó evolúciójában, mivel folyamatosan ként tartalmazó gázokat, például hidrogén-szulfidot juttat a légkörbe.
Érdekesség, hogy ez a folyamat lehetővé teszi, hogy vastag, hidrogénből álló légkört tartson fenn az égitest, amelyet egyébként a gazdacsillag intenzív röntgensugárzása eltüntetne.
Jelenleg csillagából származó ultraibolya fénynek köszönhetően kén-dioxid keletkezik a felső légkörben, a felszínen húzódó magmaóceán pedig évmilliárdok alatt tárolja és kibocsátja az illékony gázokat.
A kutatók szerint a bolygó felfedezése azért is fontos, mert minden sziklás bolygó, így a Föld és a Mars is magmavilágként kezdte életét, így figyelemmel lehet kísérni, hogy az idő múlásával miként alakul át a légkör olyanná, ami belélegezhető. Ami viszont már most egyértelmű, az az, hogy a jelenlegi bolygómodellek szűkösek lehetnek, és jóval változatosabb világok lehetnek a Naprendszeren túl, mint azt eddig gondolták a tudósok.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
