A gombák talán a legérdekesebb életformák a Földön, és nemcsak azért, mert növénynek és állatnak sem lehet őket nevezni. Gyakorlatilag bárhol megélnek, és lehetnek veszélyesek, valamint gyógyhatásúak is. Rendkívül sokrétűek tehát, és most fény derült egy nagyon különös képességükre is: egyes csoportjaik képesek lehetnek elősegíteni a jégképződést.
A kutatók a Science Advances című tudományos folyóirat hasábjain ismertettek egy frissen azonosított gombafehérjét, amely –2 Celsius-fokos hőmérsékleten maga is kiválthatja ezt. Ez 2 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint a víz normál fagyási pontja, a természetben azonban nem ilyen egyszerűek a dolgok – hangsúlyozza a megállapításokat összegezve a Gizmodo.
Mint a kutatók kifejtik, az első apró „jégmag” kialakulásához energiára van szükség, tehát nem elég csupán az, hogy hideg van, és eléri a víz hőmérséklete a tankönyvi 0 Celsius-fokot. Spontán ritkán történik meg a jégképződés, hatékonyan csak igen alacsony hőmérsékleten indul meg.
A kutatók a jegesedést kiváltó gombagént egészen egy több millió évvel ezelőtti bakteriális ősig vezették vissza. A szakemberek már 1974 óta tudják, hogy egyes baktériumfajok jégkristály-képzőként működnek, avagy olyan katalizátorként, ami a természetben felgyorsítja a jégkristályok kialakulását.
1990-ben kutatók már megállapították, hogy egyes gombák is képesek erre, fejti ki Boris A. Vinatze, a publikáció társszerzője, a Virginia Tech környezetkutatója.
https://hvg.hu/tudomany/20260109_candida-auris-veszelyes-gombafaj-fertozes-kutatas
Vizsgálataikhoz a szakemberek a Mortierellaceae nevű, a talajban gyakran előforduló gombacsaládot vették alapul. Ezeket korábbi sarkvidéki expedíciók során gyűjtötték víz- és zuzmómintákból.
A DNS-szekvenálásuk során a kutatócsoport olyan génekre bukkant, amelyek nagyon hasonlítottak az ismert, baktérium-eredetű jégkristályképzőkben található génekhez. Hogy ellenőrizzék, valóban jó úton járnak-e, a kutatók a fehérjéket más élesztő- vagy baktériumfajokba juttatták – olyanokba, amelyek korábban nem mutattak „jégalkotó” képességeket.
Ennél is érdekesebb, hogy a további vizsgálatok kimutatták: a gomba nem pusztán másolta a baktérium-ősét. Helyette „átvette a baktériumok nagyon hatékony tulajdonságát, és a saját fiziológiai igényeihez igazította azokat”.
Felmerülhet persze a kérdés, hogy miért érdekes ez az egész. Egyrészt – emeli ki a Gizmodo –, a vizsgált gombák főleg talajgombák, tehát a véltnél jobban hozzájárulhatnak a légköri jégképződéshez. Ráadásul természetes alternatívái lehetnek az ezüst-jodidnak, amit a jégkár-elhárító rendszerekben is használnak.
A gombák zord körülmények között is aktívak maradtak, így számos területen, például a biológiai fagyasztás terén is alkalmazhatók lehetnek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
