Feltörtek egy Marsról származó meteoritot, de ami benne volt, arra senki sem számított

Kanadai kutatók vizsgálata olyan ásványi szemcséket talált egy Marsról származó meteoritban, amikről úgy vélik, talán nem is a Marson keletkeztek.

  • HVG

Váratlan felfedezést tettek a kanadai Brock Egyetem tudósai, amikor felnyitottak egy, a Marsról származó meteoritot. A belsejében néhány szemcse gránátot találtak – egy olyan ásványt, amelyet korábban még soha nem azonosítottak marsi mintában.

A Földön a gránát gyakran intenzív hő, nyomás vagy kémiai átalakulás hatására keletkezik. Mivel a Marson az ehhez kapcsolódó feltételeket eddig még egyszer sem azonosították, a felfedezés több kérdést is felvet: a meteorit belsejében lévő ásványi részecskék a Marson keletkeztek-e, ha igen, akkor milyen folyamat hozta létre és mikor, ha nem, akkor pedig honnan és hogyan kerültek oda?

Tanya Kizovski, az egyetem tudósa szerint a mostani felfedezés bővíteni fogja a Földön zajló geológiai folyamatokról, ugyanakkor azt is felfedheti, hogy miként változott a Mars a története során, és milyen lehetett az az ősi környezet, ami létrehozta az anyagot.

A gránátcsoportba tartozó ásványokat általában mélyvörös színükről ismeri meg az ember – az elnevezése is az ófrancia grenate szóból ered, ami gránátalmát jelent –, a marsi változat azonban nem így néz ki.

https://hvg.hu/tudomany/20260402_nasa-mars-perseverance-kozet-nikkel-felfedezes

A kutatók először azt gondolták, hogy a sötét színéről is ismert piroxénnel van dolguk. Ez alapvetően nem lett volna meglepetés, meglehetősen gyakori ez az ásvány, ám úgy gondolták, még egyszer megvizsgálják, hogy miről van szó pontosan. Ekkor derült ki, hogy az a néhány szemcse, amit találtak, valójában andradit. Mindössze néhány szemcsét találtak egy apró, nagyjából 0,8 x 0,5 milliméteres kőzettöredékben – ami kisebb, mint egy mákszem – írja a Science Alert.

Az NWA 8171 jelű meteorit már eddig is a tudósok érdeklődésének középpontjában állt, ugyanis olyan kőzetből van – bazaltos törmelékkőből –, ami akkor keletkezik, amikor a magma lehűl és megkeményedik más ásványok körül.

Az NWA 8171 a kutatók szerint sokat elárul a marsi magmaáramlásokról, valamint a bennük lévő szemcsék is értékes információkat hordozhatnak. Ebből a szempontból pedig a gránátszemcsék rendkívül közlékenyek lehetnek.

https://hvg.hu/tudomany/20251120_nasa-mars-jaro-perseverance-meteorit-szikla-a-marson

A gránátok felépítése remek lenyomatot adhat arról, hogy keletkezésükkor milyen hőmérsékleti és nyomásviszonyok uralkodtak. Emiatt izgalmas lehet azt megtudni, hogy a Marson egykor milyen körülmények voltak jellemzőek, hogy egy ilyen ásvány létrejöhetett. Ugyanakkor egyelőre nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy a gránát nem a Marson keletkezett.

Mivel az NWA 8171 egy többféle anyagot tartalmazó breccsából álló kőzet, lehetséges, hogy a töredék elméletileg máshol keletkezhetett, és a Marson landolhatott, mielőtt beépült volna a breccsába.

A vizsgálat következő lépése az ásvány izotóparányainak megmérése lesz. Ha ezek hasonlóak más marsi ásványok izotóparányaihoz, az arra utal, hogy a gránát ott képződött – ami viszont új megvilágításba helyezi a vörös bolygó mély geológiai történetét.

A mostani felfedezésről a Geochemical Perspectives Letters című tudományos lapban lehet részletesen olvasni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások