Frissültek a számok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által gondozott Digitális gazdaság jelentésben. A legátfogóbb, digitális intenzitási index néven említett mutató tucatnyi feltétel teljesülését veszi górcső alá, melyek közül a manapság legdivatosabb fejlesztések, így a felhőalapú szolgáltatások használata és a mesterséges intelligencia (AI) is ott van. A legfrissebb – 2025-ről gyűjtött – adatok szerint az Európai Unióban 72 százalékos az átlag.
A magas vagy nagyon magas digitális intenzitással rendelkező vállalkozások aránya Finnországban és Dániában a legnagyobb (68 és 66 százalék), Bulgáriában és Romániában pedig a legkisebb (13 és 17 százalék). Ami Magyarországot illeti, a vállalkozások 61 százalékának legalább alapszintű a digitális intenzitása, ezek a cégek a vizsgált feltételek legalább harmadát teljesítették.

Az egyes nemzetgazdasági ágazatok közül, nem túl meglepő módon az információ-kommunikáció szektorban mutatták ki a legfejlettebb digitalizációs szinten Magyarországon, a nagyon magas intenzitás a cégek 17,3 százalékára jellemző.
Legrosszabbul az építőipar teljesített: ebben az ágazatban a nagyon magas digitális intenzitás csupán 1,6 százalékos, míg a nagyon alacsony 55,6 százalékon áll. A KSH összegzése szerint az összes építőipari vállalkozás kevesebb mint fele (44%) digitalizált legalább alapszinten.

Digitális értékesítés
A vállalkozások közel egyötöde értékesített weboldalon keresztül terméket vagy szolgáltatást, a legnagyobb arányban
- a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (42 százalék)
- a kereskedelem (30 százalék),
- valamint a számítógép, kommunikációs eszközök javítása (25 százalék) területén könyveltek el bevételt online értékesítésből.
Továbbra is igaz, hogy minél nagyobb egy cég, annál nagyobb eséllyel árul online (is).
Felhőbe fel!
A hazai vállalkozások közel fele használ valamilyen fizetős felhőalapú szolgáltatást. Az alapvető digitális eszközökért a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az energiaipar ágazatokban ténykedő vállalkozások nagyjából tizede fizetett, a magas szintű szolgáltatásokat az információ, kommunikáció ágazat kétharmada vette igénybe.
A legnagyobb vállalkozások 88 százaléka használt valamilyen felhőalapú fizetős szolgáltatást.

Ami a mesterséges intelligencia alkalmazását illeti, a KSH szerint Magyarországon a vállalkozások tizede használ valamilyen mesterséges intelligencián alapuló technológiát, legnagyobb, 46 százalékos arányban persze ez is az információ-kommunikáció ágazatra igaz. Az AI bevezetése előtt álló, de azt már aktívan tervező cégek is ebben a szegmensben vannak jelen a legnagyobb arányban, holtversenyben a számítógépet vagy kommunikációs eszközt javító vállalkozásokkal – az arány itt is, ott is 11 százalék.
A többi területen – például a feldolgozóiparban, az építőiparban, valamint a szállítás-raktározásban – egyelőre a vállalkozások nagy százaléka nem használ, és nem is tervez bevetni AI-technológiát.

Az adatok szerint a mesterséges intelligencia elterjedését legfőképp a szükséges szakértelem hiánya, valamint az adatvédelem és a titoktartás megsértése miatti aggodalmak gátolják. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol 2025-ben tervezték az AI bevezetését, 66, illetve 52 százalékban ezzel indokolták a fejlesztés elmaradását.
Problémát jelentenek továbbá a nem világos jogi következmények, valamint a magas várható költségek, amelyek a mesterséges intelligencia használatát tervező vállalkozások 51 és 43 százalékát akadályozták a mesterséges intelligencia bevezetésében.
A cégek 29,8 százaléka úgy véli, nincs szüksége AI-technológiára.
Otthon
Ami a lakossági digitális fejlődést illeti, a KSH adatai szerint 2025 végén ezer lakosra országosan 386 helyhez kötött internet-előfizetés jutott. Ez 1,4 százalékkal több az előző évi értéknél. Lakosságarányosan Budapesten volt a legtöbb előfizetés (506), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a pedig a legkevesebb (308).

Jelentős, 8,4 százalékos bővülést mutatott a legkorszerűbbnek számító optikai internet, míg az egyre inkább elavuló xDSL-kapcsolatok számában 23 százalékos esés történt.
Folytatódott a helyhez kötött (otthoni) internet letöltési forgalmának növekedése, 2025-ben 5,7, a feltöltési adatforgalom 14 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben.

15 milliónál is több SIM-kártya
A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma 2025 végén meghaladta a 15 milliót – ez a szám 2007-ben haladta meg az lakosságét, és 2025-re már száz lakosra 160 előfizetés jutott.
A KSH szerint ennek hátterében a lakossági és az üzleti, valamint a mobilinternet-előfizetések együttes használata áll.
https://hvg.hu/tudomany/20251114_otthoni-wifi-vezetekes-internet-nelkul-5g-router-zte-g5b-teszt-velemeny-ebx
Az előfizetések száma 2018 és 2025 között csaknem negyedével nőtt – ezen időszakban a havidíjas előfizetések száma több mint másfélszeresére bővült, míg a feltöltőkártyásoké közel harmadával csökkent. Az összes előfizetésen belül továbbra is meghatározó a lakossági előfizetések aránya (57 százalék).

Hiába azonban az internetes szolgáltatások térnyerése, a hívások népszerűsége szinte töretlennek látszik. 2025-ben a magyarok 7,8 milliárd hívást indítottak, 1,1 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben.
A mobilbeszélgetések összesített időtartama enyhén, 0,6 százalékkal emelkedett 2024-hez képest. A koronavírus-járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokások következtében a beszélgetések átlagos ideje továbbra is az elmúlt időszakhoz hasonlóan hosszabb volt az előző évinél, 2025-ben már 3,5 perc.
Ezzel párhuzamosan a vezetékes telefonálás lassan teljesen elolvad. Folytatva az ezredforduló óta tartó tendenciát, 2025 végén 9,4 százalékkal kevesebb vezetékestelefon-fővonal működött, mint egy évvel korábban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.