Nem jó ötlet minden korosztályra egységes hőmérsékleti küszöböt megszabni: az idősebbeket sokkal jobban sújtják a felmelegedés hatásai, mint a fiatalokat.
Ízelítőt kaphatunk 2027-ben a jövőből: az El Niño miatt olyan meleg lehet, mint majd a 2040-es évek elején.
A forróság senkit nem kímél. Azt sem, aki mindig rávágja, hogy ő jól bírja – a szervezet ugyanis folyamatosan küzd, és ha túlterhelődik, annak maradandó károsodás lehet a vége. Vagy annál is rosszabb.
Lesz olyan súlyos a mostani hőhullám, mint a rossz emlékű június végi hőkupola? Mitől függ, hogy 35 vagy 40 fok lesz a jövő hét közepén, és melyik a valószínűbb? Mit okozhat az El Niño Magyarországon késő ősszel és télen? Szabó Péter éghajlatkutatóval elemeztük a hőhelyzetet.
Egy kutató statisztikai számításokkal becsülte meg, hány ember életét követelhette Európában a kontinensen lényegében példátlan forróság.
Amerikai és ausztrál kutatók 9000 város adatait elemezték, hogy kiderítsék: milyen hatása van a fáknak a hőhullám idején?
Az egyszerű házkörüli teendők is egyre megterhelőbbek lesznek a forróság következtében. Míg 1950-ben évi 600 óra volt veszélyesen meleg az idősekre nézve, ez a szám napjainkra 900-re emelkedett.
Olykor brit humornak tűnhet, pedig nem: a BBC összegyűjtött az olvasóitól olyan praktikákkal, amelyekkel némileg mérsékelni lehet a forróságot az otthonában.
Nyáron sokszor megesik, hogy a forró nappalok után az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést, mivel a hőmérséklet még hajnalban is kimondottan magas marad. Ez az alacsony hőingás számlájára írható – ami a nappali maximum és az éjszakai minimum hőmérséklet közötti különbséget mutatja. És nem jók a kilátások a következő néhány évtizedben.
Mindenkit veszélyeztet a forróság, de leginkább az időseket és a veszélyeztetett embereket. A 2 Celsius-fokos felmelegedés már halálos veszélyt jelenthet az emberekre nézve, derül ki egy friss kutatásból.
Kevesebb gyerek születik, többen kapnak sztrókot, másképp – vagy egyáltalán nem – hatnak a gyógyszerek. Év végi vissza- és előrepillantás a klímaváltozás kevésbé ismert hatásaival kapcsolatban.
Érdemes odafigyelni néhány tünetre, előfordulhat ugyanis, hogy önnél is jelentkezik a hőkimerülés a forró nyári időben. Mutatjuk, mik a figyelmeztető jelek, és mit tehet, ha észleli magán őket.
Alaposan próbára teszi a hetek óta tomboló hőség a gyümölcsfákat és a zöldségeket: a növények energiája a saját maguk hűtésére megy el, nem a termés növekedésére, amit ráadásul még napégés is fenyeget, miközben egyre kevesebb a talajnedvesség. Már a jövő évi virágrügyek is veszélyben vannak, az alma napsütötte felületén 44 Celsius-fokot mérnek, a kertészek már évek óta nem termelnek ilyenkor brokkolit vagy karfiolt. Az extrém forróság miatt a hazai termés ötöde eshet ki. A gyümölcsöknél idén a nyári hőség már csak a "hab a tortán" a tavaszi fagyok után.
Nem ilyen nyári hőségre tervezték az európai és észak-amerikai olajfinomítók többségét, a kánikula miatt már egyre gyakrabban kell lejjebb tekerni a termelésüket. A Mol hazai finomítója még bírja, ám a lengyel Orlennél a múlt héten nagyon rezgett a léc. Az USA-ban a forróság mellett az egyre szélsőségesebb trópusi viharok is veszélyeztetik a termelést. Közelít az időszak, amikor a benzin árát már nemcsak a piaci folyamatok, hanem az időjárási események is feljebb tudják nyomni.
A tetők fehérre festése lehet a legjobb megoldás arra, hogy egy kicsit elviselhetőbbek legyenek a városok a forró nyári napokon – erre a megállapításra jutottak brit kutatók.
Eközben Brazília déli részén rendkívüli esőzések pusztítanak.
A Cerberus nevű hőhullám okoz extrém forróságot Dél-Európában, a hőség a hétvégén tovább fokozódik az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint.
Az elmúlt 20 évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban fokozatosan kiegyenlíti az arányokat.
Egy friss tanulmány szerzői az egyik legrosszabb forgatókönyvvel számoltak a globális felmelegedés kapcsán. Az eredmény nem túl szívderítő.
