A mesterséges intelligenciát hívták segítségül a Pennsylvaniai Egyetem tudósai, hogy olyan anyagokat keressenek, amelyek felhasználásával potenciálisan új antibiotikumokat lehet kifejleszteni. A gép talált is ilyeneket: több tucat jelöltre bukkant, ám a dolognak van egy szépséghibája. Nevezetesen: ezek az anyagok a prionokon belül találhatók.
A prionok fehérjetermészetű fertőző ágensek, amelyek képesek a gazda azonos fajtájú fehérjéit magukhoz hasonlóan hibás térszerkezetűvé alakítani, így újabb prionokat hoznak létre. Annak ellenére, hogy nem élnek, és nincs genetikai örökítőanyaguk, a szervezetbe bejutva olyan halálos betegségeket okozhatnak, mint például a Creutzfeldt–Jakob-szindróma.
A jó hír, hogy ilyen fertőzés meglehetősen ritkán fordul elő, ugyanakkor a prionok nem élőlények, így nem lehet őket elpusztítani vagy inaktiválni olyan standard sterilizálási technikákkal, mint például a forralás. Emiatt a prionok okozta betegségek gyakorlatilag gyógyíthatatlanok.
Ezek alapján felmerülhet a kérdés, hogy a kutatók mégis miért a prionok környékén keresgéltek gyógyszer-alapanyag után? A válasz nem az összeesküvés-elméletekben, hanem a tudományban keresendő.
https://hvg.hu/tudomany/20260217_aranyosfoi-jegbarlang-szuperbakterium-antibiotikum-kutatas
Mivel a prionok gyakorlatilag fehérjék, ezért aminosavakból épülnek fel, amelyek rövid láncokká, úgynevezett peptidekké kapcsolódnak össze. Egyes peptidek izolálás után antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezhetnek.
A problémát a peptidek hatalmas száma jelenti, így több millió ilyen töredéket kell megvizsgálni. Szerencsére a mesterséges intelligencia nagyon jól teljesít az ilyen jellegű feladatokban, így volt hová fordulniuk a kutatóknak.
A tudósok az APEX nevű gépi tanulási rendszert használták 19,3 millió rövid peptidfragmentum elemzésére, amelyek 2897 prion- és prionszerű fehérjéhez tartoznak, és amelyek emberekből, egerekből, tehenekből, csupasz turkálókból és más állatokból származtak.
A kutatók összesen 1179 antimikrobiális peptidjelöltet azonosítottak, amelyeket „prioninoknak” neveztek el – számolt be róla az IFLScience.
https://hvg.hu/tudomany/20260223_antibiotikum-hasznalata-ibd-betegseg-kialakulasa
A csapat kiválasztotta a 75 legígéretesebb peptidet, és tesztelte, mire képesek 11 különböző baktériummal szemben, beleértve a gyógyszerrezisztens törzseket is. Ezek közül legalább 59 volt olyan, amely gátolt legalább egy bakteriális kórokozót, míg 42 közülük alacsony koncentrációban erős aktivitást mutatott. A prionok gyakorlatilag megbontották a baktériumok membránjait, nagyjából úgy, ahogy a gyógyszerek is szokták.
Eredményeiket a Nature Microbiology című tudományos lapban publikálták.
A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, érdemes alaposabban megvizsgálni azokat a peptideket, amelyek az emberi fehérjékben, a kihalt organizmusokban, vagy épp a mérgekben található. A mesterséges intelligencia lehetővé teszi ezt a vizsgálatot, ami komoly előrelépést jelent a gyógyszerkutatás számára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
