Gyakori probléma – főként nyáron –, hogy az ember nem tud mit kezdeni a hajával. Az egyenes hajat rendkívül nehéz göndöríteni, a göndört pedig kiegyenesíteni, ráadásul olyan tényezők is nehezítik a frizurakészítést, mint a levegő páratartalma. Úgy tűnik azonban, hogy az alapvető problémát nem ez okozza, így aki eddig bosszankodott azon, hogy a mosás-szárítás rutinja biztosan lehetne jobb is, az most végre elengedheti ezeket a frusztrációkat.
A tudósok először 2005-ben vizsgálták meg a hajhagymákat alaposabban, és arra jutottak, hogy a göndör hajú embereknél a haj hullámossága már azelőtt kialakul, hogy a felszínre törne a hajszál. Emiatt a következtetésük az volt, hogy ez a dolog már előre be van programozva az embernél.
Az azóta eltelt években a hajhagymákkal kapcsolatos vizsgálatok tovább árnyalták ezt a képet – írja a Science Alert.
Ahogy az köztudott, minden egyes hajszál a bőr alatti tüszőkben alakul ki, majd fokozatosan bújik ki a bőr alól. Ha ez a tüsző függőleges, akkor a kiálló hajszál is egyenes lesz, ám ha úgy hajlik el, mint egy golfütő ütő része, akkor a hajszál „görbe” lesz.
Az egész lényegében olyan, mint egy öntőforma, csak sokkal összetettebb.
A dél-afrikai kutatók vizsgálata szerint előfordul, hogy a tüsző egyik oldalán található sejtek másként osztódnak, mint a másikon. Ez annyit tesz: a kreatin és más anyagok eloszlása nem egyenletes a hajszál felületén. Mindez egy asszimetrikus szálat hoz létre, ami nagyobb eséllyel göndörödik be.
Ezzel szemben az egyenes hajszál tüszői sokkal szimmetrikusabban működnek.
https://www.youtube.com/watch?v=mANfdr-jI7M
Miután a hajszál kibújik a bőr alól, megőrzi „születési” alakját. Mivel a hajhagymák szerkezete genetikai eredetű, ezért egy adott embernek általában ugyanolyan a haja, mint a család többi tagjának.
A hajhagymák hihetetlenül összetett struktúrák, őssejteket, vérereket és mirigyeket tartalmaznak, amelyek mind a haj rostos szálainak összefűzésén dolgoznak. Miután ezek a szőrszálak elhagyják a bőrt, egyfajta biológiai kötelekké válnak. A sejtek ekkor már nem osztódnak és nem érnek, gyakorlatilag csak egy elhalt keratinrost marad. Ami azonban a tüszőben történik, az végig meghatározza a szál milyenségét.
Bár a különböző hajtípust származás alapján is kategorizálják, tudományos szempontból nincs bizonyíték a megközelítés helyességére. A kutatók szerint minden populációra – származástól függetlenül – a hajformák egy spektruma érvényes, bár bizonyos genetikai vonalon valóban nagyobb például a göndörödésre való hajlam.
Hogy miért különböznek a tüszők, azt egyelőre nem tudni, az viszont már biztos, hogy a haj segít abban, hogy az ember fejét ellenállóbbá tegye a hőmérséklettel szemben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
