Növényi rostokból álló „csúcstechnológiás” szivacsot fejlesztettek ki az izraeli Ben-Gurion Egyetem tudósai. A megoldással nem a konyhában találkozhat majd az ember, annál sokkal fontosabb szerep vár rá: úgy alkották meg, hogy képes legyen felszívni a tengerekbe ömlő olajszennyeződést. Ez egyúttal táplálékot biztosít az olajat fogyasztó és azt lebontó baktériumok számára.
Az olajszennyezések kezelésének szokásos módszerei közé tartozik az anyag elszűrése vagy felitatása, valamint az, hogy az említett baktériumok „feltakarítsák” a szennyeződést. Ez utóbbi azonban hosszú folyamat: a baktériumok lassan dolgoznak a nyílt vízen, mert hiányzik az olyan alapvető tápanyag, mint a foszfor és a nitrogén.
Korábban a tudósok folyékony műtrágyát juttattak az érintett területre, hogy táplálják a baktériumokat. Bár ez felgyorsította a tisztítási folyamatot, a folyékony műtrágya gyorsan felhígult az óceániban, így kevésbé lett hatékony. Sőt, az is előfordult, hogy ez nem kívánt mellékhatással, például hatalmas algavirágzással járt együtt.
Az izraeli kutatók most egy újabb megközelítést alkalmaznának a találmányukkal.
A tudósok a tápanyagokkal dúsított cellulózszálakból hoztak létre szivacsos anyagot, amelyet fagyasztva szárítottak (liofilizáltak), majd magas hőmérsékleten hőkezeltek. Ennek köszönhetően egy olyan porózus aerogél keletkezett, amely ultrakönnyű szivacsként viselkedik. Az anyag taszítja a vizet, ugyanakkor megköti a kőolajszármazékokat, és saját tömegének mintegy százszorosát kitevő mennyiségű nyersolajat vagy üzemanyagot képes felszívni rendkívül rövid idő alatt.
A kísérletek alapján rendkívül hatékony a szivacs.
Ben-Gurion University
Amint az olaj csapdába kerül, az aerogél mikro-ökoszisztémává alakul át. A szerkezetben lévő tápanyagok kedvező környezetet biztosítanak az olajat lebontó baktériumok számára, így azok képesek elfogyasztani a szennyeződést. A megoldás előnye, hogy a tápanyag nem oldódik ki, így nem is hígul fel a vízben. A baktériumok végül a szivacsot is elfogyasztják.
A fejlesztés részleteit a Chemical Engineering Journal Advances című tudományos lapban közölték. Az egyetem kutatói jelenleg szabadalmaztatni akarják az eljárást, ami a jövőben segíthet enyhíteni az olajkatasztrófák mértékét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
