Kitalálta New York, hogyan járhat jól egy város az adatközpontok építésével

Újfajta ötlettel rukkolt elő New York állam vezetése az állam területén működő adatközpontokkal kapcsolatban. Kathy Hochul, New York állam kormányzója a napokban jelentette be az úgynevezett Közösségi Beruházási Keretrendszert (Community Investment Framework, CIF), amely egyrészt tárgyalási útmutatóként szolgál a városok vezetésének, másfelől pedig azt javasolja, hogy az adatközpontokat üzemeltető cégektől megawattonként 1 millió dollár (kb. 316 millió forint) közösségi beruházást kérjenek.

A dokumentum hat alapelvet javasol az adatközpontokkal kapcsolatos tárgyalásokhoz:

1. a közműigény megawattonkénti 1 millió dolláros beruházási referenciaértékét,
2. a hosszú távú tervezést (beleértve azt az esetet is, amikor az adatközpont elhagyja a felhúzott létesítményt),
3. a CIF (közösségi befektetési alap) révén finanszírozott projektek folyamatos költségeinek kezelésére szolgáló ütemtervet,
4. a közösségi igények kielégítését célzó helyi kiemelt beruházási területek listáját,
5. az adatközpontoktól finanszírozást kapó projektek esetében a helyi tulajdonosi részvétel igazolását, valamint
6. az egyes programok – különösen a szakaszos, többéves beruházást igénylők – esetében a világos ütemtervek meghatározását.

A CIF-re azért van szükség, mert a modern mesterséges intelligencia megjelenésével és térnyerésével gombamód kezdtek el szaporodni az adatközpontok. Volt, ahol egy ilyen projekt miatt zavarták el a városvezetést, New York városa pedig korábban moratóriumot rendelt el az adatközpontok építésére. És az ezzel kapcsolatos halálos fenyegetéseket még nem is említettük.

Veszélyes az AI? És akkor erről még nem is esett szó

Elképesztően sok elektronikai hulladékot generálhat a következő évtizedekben a mesterséges intelligencia, és ez sokkal nagyobb problémát okozhat, mint azt eddig sejtették.

Az adatközpontokkal kapcsolatos legnagyobb probléma, hogy óriási terhet ró a működésük az áramhálózatra, valamint a helyi vízbázisra. Emellett más iparágakhoz képest kevés munkahelyet teremtenek, és társadalmi hasznuk is csekélyebb. Az Egyesült Államokban eddig több mint 500 állam, megye és helyi önkormányzat fogadott már el moratóriumot vagy ideiglenes tilalmat az adatközpontok építésére vonatkozóan.

Ezeknek az intézkedéseknek azonban van lejárati idejük, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak csak korlátozott idejük van, mielőtt újra foglalkozniuk kellene az adatközpontok létesítésére irányuló kérelmekkel.

A Tom’s Hardware azt írja: csak New York államban eddig 9000 MW teljesítményre nyújtottak be igényt az adatközpontot fejlesztő cégek, így összesen 9 milliárd dollár kerülhetne a különböző városvezetések kasszájába. Bár ez komoly összegnek tűnhet, valójában eltörpül a mellett a 32 billió (!) dollár mellett, amit a szakértők szerint 2050-ig az adatközpontok létesítésére költenek majd el a cégek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.