Bármennyire is szeretne futni az ember, időnként beütnek azok az időszakok, amikor egyszerűen nincs motiváció a mozgásra. Ilyenkor vagy nem is sikerült rávennie magát az illetőnek, hogy elinduljon, vagy ha igen, akkor az eredménynek/teljesítménynek nem sok köze lesz ahhoz, amire egyébként képes az ember.
Számukra hoztak jó hírt a japán Cukubai Egyetem kutatói, akik arra jutottak, hogy már a minimális erőfeszítés is kifizetődő lehet – már ami a futás és az agy kapcsolatát illeti.
A tudósok 24 egészséges fiatal felnőtt bevonásával végeztek kísérletet. A résztvevők mindegyike 10 percre állt futópadra, és lassú, 3–6 km/h-s sebességgel futott. A futópadon végzett edzések során a résztvevők – mind a férfiak, mind a nők – átlagos pulzusszáma 104 és 107 között mozgott percenként.
A résztvevőket egy másik alkalommal arra kérték, hogy üljenek 10 percen át.
https://hvg.hu/tudomany/20260420_futas-adatok-meres-ertelmezes-felmeres-sportpszichologus
A szakemberek ezek után kognitív teszteket végeztek a résztvevőkkel. Az önkéntesek olyan fejpántot viseltek, amely mérte az oxigéndús hemoglobin szintjének változásait az agy felszínén, emellett a figyelemmel és az önkontrollal kapcsolatos vizsgálatokat is végeztek rajtuk.
Bár a fejpántos megoldás nem olyan pontos, mint egy MRI-vizsgálat, az adatok támpontot adhatnak arra vonatkozóan, hogy mely agyi területek aktiválódnak általánosságban bizonyos feladatok elvégzése során.
A futást követő kognitív tesztek során az eszköz erősebb, oxigéndús véráramlásra utaló jeleket rögzített a bal oldali prefrontális kéreg két területén. A kutatók egy korábbi vizsgálata már megállapította, hogy 10 percnyi közepes intenzitású futás fokozhatja a prefrontális kéreg aktivitását, ami egybevágott a mostani eredménnyel – írja a Science Alert. Az új kísérlet azonban arra utal, hogy a futás kognitív képességekre és az idegrendszerre gyakorolt pozitív hatásai nem feltétlenül csak az erőteljesebb edzések eredményeként jelentkezik.
A vizsgálat megállapította, hogy már egy rövid ideig tartó, alacsony intenzitású kocogás is serkentheti az említett agyterület működését, ami mind a hangulat, mind a kognitív folyamatok szempontjából kulcsfontosságú régió.
Az eredményeket az Imaging Neuroscience című tudományos lapban publikálták.
https://hvg.hu/tudomany/20260709_rendszeres-testmozgas-egeszsegi-allapot-fittseg-kutatas-biologiai-oregedes
A szakemberek szerint a változásokat többféle mechanizmus is magyarázhatja. Lehetséges például, hogy a futás olyan idegi hálózatokat aktivál, amelyek a prefrontális kéreghez kapcsolódnak, de az is lehet, hogy maga a fej mozgása a kulcsfontosságú. A rágcsálókon végzett kísérletek arra utalnak, hogy a fej ritmikus fel-le mozgása mechanikai úton ingerelheti az agyat.
A kutatók az adatok elemzése során megállapították, hogy fejmozgás gyorsulása, valamint a testmozgás hatására kialakuló örömérzet összefüggést mutatott.
A korábbi, hasonló vizsgálatokban a kerékpározásra fókuszáltak, mert annál könnyebb szabályozni az intenzitást, ugyanakkor a kerékpározásnál nem mozog annyira a fej, mint például a futásnál.
A kutatók kiemelték, a lassú futás evolúciós szempontból is hasznos lehet. Az ember úgy fejlődött ki, hogy képes legyen nagy távolságokat megtenni két lábon, függőleges testhelyzetben futva. Ez az egyik „szuperképesség”, amely lehetővé tette a nagyvadak vadászatát a szavannán. A tudósok szerint éppen ezért a futás nem csupán egy edzésformaként, hanem az emberi mozgás biológiailag meghatározó, az agyműködés szempontjából különös jelentőséggel bíró formájaként is értelmezhető.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
