A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden Francis Halzen belga-amerikai fizikust tüntette ki a fizikai Nobel-díjjal az IceCube Neutrino Observatory létrehozásához nyújtott meghatározó hozzájárulásáért és az asztrofizikai eredetű nagyenergiás neutrínók felfedezéséért.
Halzen munkássága a részecskefizika és az asztrofizika határterületéhez kapcsolódik. Az általa kezdeményezett és vezetett IceCube obszervatórium az Antarktisz jegébe telepített több ezer érzékelő segítségével teszi lehetővé rendkívül nagy energiájú neutrínók észlelését. Ezek a nehezen detektálható részecskék olyan kozmikus folyamatokról szolgáltathatnak információt, amelyek többek között fekete lyukak, aktív galaxismagok és más extrém asztrofizikai objektumok környezetében zajlanak.
A Nobel-díjas kutató munkája magyar kutatási infrastruktúrához is kapcsolódik. A HUN-REN Cloudon futó „Gamma-sugárzó AGN-ek Fermi adatainak likelihood analízise” projekt célja a gamma-tartományban erősen sugárzó aktív galaxismagoknak a Fermi űrtávcső által rögzített adatain végzett nagy számításigényű elemzése. A projekt leírása szerint az ilyen likelihood-analízisek egyes lépései még nagy teljesítményű személyi számítógépeken is jelentős időt igényelnek, ezért a tudományos felhő számítási kapacitása érdemben segíti a kutatást.
https://hvg.hu/tudomany/20261006_fizikai-nobel-dij-2026-ebx
A projekthez kapcsolódó publikációk között több olyan tanulmány is található, amelynek Francis Halzen társszerzője – emeli ki a HUN-REN. Egy 2026-ban megjelent publikáció szerzői között több magyar kutató is szerepel: Kun Emma, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének és az ELTE-nek a kutatója, Bartos Imre, a Floridai Egyetem fizikusa, valamint Göblyös Anna, a Szegedi Tudományegyetem MSc hallgatója. A tanulmány mintegy 17 év Fermi-LAT gamma-sugárzási adatát elemezte, és az aktív galaxismagokból érkező nagyenergiás neutrínók keletkezését vizsgálta.
Halzen már a projekt korábbi, 2021-es és 2023-as publikációiban is együtt dolgozott magyar kutatókkal. Ezek társszerzője volt többek között Kun Emma és Mező György, a budapesti Konkoly Obszervatórium kutatói, valamint Bartos Imre.
A számítások hátterét biztosító HUN-REN Cloud Magyarország egyik legnagyobb tudományos kutatási informatikai infrastruktúrája. A szolgáltatást a HUN-REN támogatásával a HUN-REN SZTAKI és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Adatközpontja közösen fejleszti és üzemelteti. A rendszer nagy teljesítményű számítási és adattárolási erőforrásokat biztosít a hazai kutatói közösségnek, különösen azokhoz a projektekhez, amelyeknél az adatmennyiség vagy a számításigény már meghaladja a hagyományos munkaállomások lehetőségeit.
https://hvg.hu/tudomany/20250619_antarktisz-radiojel-detektalas-neutrino-anita-vizsgalat-megfigyeles
A HUN-REN Cloud jelenleg több száz kutatási projektet és több száz kutatót szolgál ki, alkalmazási területei pedig az asztrofizikától és a kémiától a biotechnológián és időjárás-előrejelzésen át a mesterséges intelligenciáig terjednek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
