Egy új globális kockázatértékelés szerint a mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználása vagy egy nukleáris konfliktus is az emberiség kihalásával fenyegethet 2100-ig – számol be a The Guardian.
A neves orvosi szaklap, a The Lancet globális egészségügyi fenyegetésekkel foglalkozó bizottsága (The Lancet Commission) összesen 17 olyan súlyos veszélyt azonosított, amelyek a következő évtizedekben emberek milliárdjainak egészségét és életkilátásait befolyásolhatják. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy mindegyik fenyegetés esetében létezik reális lehetőség a beavatkozásra.
A 35 szakértőből álló testület értékelésében azt vizsgálta, hogy az egyes veszélyek a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén hány egészségben eltöltött életév elvesztéséhez vezethetnek betegség, fogyatékosság vagy korai halálozás miatt. Ehhez az úgynevezett DALY-mutatót, a károsodott egészségi állapotban leélt évek és a várható élettartam előtti halál miatt elveszített életévek egyesített mérőszámát használták, ami a betegségteher számszerűsítésére szolgál. Egyszerűsítve: 1 DALY egyenlő egy olyan életév elvesztésével, amit teljesen egészségesen lehetett volna megélni.
A jelentés szerint a nukleáris háború nemcsak a közvetlen pusztítás miatt jelenthet egzisztenciális veszélyt: a légkör felső rétegeibe kerülő részecskék elzárhatják a napfényt, súlyos éhínséget idézve elő. A mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználása pedig többek között biológiai fegyverek létrehozását segítheti elő.
Bár ezeknek a forgatókönyveknek a valószínűségét a szakértők alacsonynak tartják, a következményeik katasztrofálisak lehetnének. A jelentéssel együtt megjelent szerkesztőségi állásfoglalás szerint megvalósulásuk esetén
az okozott károk mértéke apokalipszist jelentene az emberiség számára.
A 17 azonosított fenyegetés között szerepel továbbá a légszennyezés, az antimikrobiális rezisztencia – amikor a baktériumok, vírusok ellenállóvá válnak az ellenük kifejlesztett gyógyszerekkel szemben –, a gyermekkori alultápláltság és a klímakatasztrófa is. A szakértők emellett a hagyományos fegyveres konfliktusokat, a nemzetközi segélyek csökkentését, a túlzott alkoholfogyasztást, a magas vérnyomást, a jövedelmi egyenlőtlenségeket, az alacsony iskolázottságot, a természetes eredetű világjárványokat, az elhízást, a mentális egészségi problémákat, a dohányzást és az egészségtelen öregedést is a súlyos kockázatok közé sorolták.
A listára azok a veszélyek kerülhettek fel, amelyek jelentős egészségveszteséget okozhatnak, ugyanakkor kezelésükre léteznek megvalósítható megoldások. Ibrahim Abubakar bizottsági tag, a University College London fertőző betegségekkel foglalkozó epidemiológusa szerint a céljuk nem a riogatás, hanem az, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét a cselekvésre.
A jelentés arra is rámutatott, hogy a klímaváltozás mérséklése rendkívüli egészségügyi előnyökkel járhat. Ha a globális felmelegedést sikerülne körülbelül 1,8 Celsius-fokon tartani a legrosszabb forgatókönyvben szereplő 4,4 fok helyett, az a becslések szerint 1,89 milliárd egészségben eltöltött életév elvesztését előzhetné meg. A különböző régiókban ugyanakkor eltérő veszélyek dominálnak:
a magasabb jövedelmű térségekben az elhízás és a mentális egészségi problémák jelentenek meghatározó terhet, míg a szegényebb országokban az alacsony iskolázottság következményei is jelentősen rontják az egészségügyi kilátásokat.
A kutatók arra szólították fel a politikai vezetőket, hogy még a válságok kialakulása előtt kezdjenek felkészülni, fektessenek be a technológiai fejlesztésekbe, és erősítsék meg az egészségügyi rendszereket. Christopher Murray, a bizottság társelnöke, a Washingtoni Egyetem egészségügyi mérőszámokkal és értékeléssel foglalkozó intézetének igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi döntések a következő generációk életminőségét is meghatározzák.
Elmondása szerint a három évvel ezelőtt megkezdett munka során kezdetben három fő fenyegetéssel számoltak: a fegyveres konfliktusokkal, a klímaváltozással és a világjárványokkal. Ám szembesülniük kellett azzal, hogy sokkal több fenyegetés van, ami aggodalomra ad okot. A bizottság a jelentést a berlini Egészségügyi Világcsúcson mutatja be, az értékelést pedig évente frissítik.
https://hvg.hu/360/20260924_martin-jan-stransky-agykutato-mesterseges-intelligencia-emberiseg-kipusztulasa-figyelmeztetes-interju
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Shutterstock
