Bár úgy tűnhet, hogy a mesterséges intelligenciával való riogatás egészen friss téma, az AI-vállalatok vezetői valójában már akkor beszéltek róla, amikor megalapították a cégüket. Úgy tűnik, ők már akkor is sejtettek valamit, valami ijesztőt, amikor az átlagember még alig hallott az AI-ról.
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
A botrányok után cégvezetők és kiugrott szakértők egész sora figyelmeztet: a nyakló nélkül vágtató AI-technológiai fejlődés rövid időn belül az emberi civilizációra is veszélyt fog jelenteni.
Az OpenAI vezérigazgatója filozofikus választ adott arra, hogy miért nem igazolódtak be a kezdeti várakozások.
Az ausztrál Rouser Lab öt évvel a projekt bejelentése után jelentkezett, és közölte: a feketedoboz decemberre készen lesz.
Egy súlyos, globális katasztrófa esetén pár évtized alatt eltűnhet az emberi populáció körülbelül fele – mutatnak rá a kutatók matematikai modellek lefuttatása után.
A történelemben soha nem volt még olyan közel az emberiség a globális katasztrófához, mint jelenleg. Ezt mutatja a Végzet órája is.
Brit kutatók szerint ha nem sikerül visszaszorítani a globális felmelegedést, az emberiségnek egészen egyszerűen vége lesz. Arra is készült szimuláció, hogy mikor.
Nem kell, hogy az emberi civilizáció összeomoljon, de jócskán akadnak aggályos jelek, miszerint ez is napirenden lehet – mondta Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, akadémikus. Az emberek többsége azt hiszi, meg lehet úszni, mert majd valaki valahogy megoldja a problémákat. Hát egy nagy frászt! – hangsúlyozza a tudós. Interjú.
Thornwell Jacobs az ókori Egyiptom tanulmányozása közben találta ki, hogy létre kellene hozni egy időkapszulát, amolyan pillanatképként az emberiség aktuális helyzetéről. Később az időkapszula kifejezést is ő találta ki.
Egy 12-13 éves gyermekhez tartozhat az a kelet-kínai régióban talált állkapocscsont, melynek alapos vizsgálata után több kérdés is felmerült.
A Midjourney nevű rendszer a beírt szöveg alapján, pusztán betűkből állít elő képeket. Az eredmények viszont nem mindig mutogatni valók.
Eljön majd az idő, amikor az emberek már olyan fejlett eszközöket használhatnak, amiket ma még elképzelni sem tudunk. Ehhez viszont időre van szükség, és most már azt is sejteni, nagyjából mennyire.
Elérkezett az idő, hogy meghackeljük az emberi történelem egyik legmélyebben gyökeredző és legkárosabb alaptézisét. Egy új elmélet szerint ugyanis mi emberek sokkal jobbak vagyunk, mint amilyen a PR-unk.
Egy elmélet szerint a földi evolúcióhoz hasonló folyamat nem kizárólag a mi planétánkon mehetett végbe, hanem más, még felfedezetlen bolygókon is.
Tíz ország fiataljait kérdezték arról, hogy mit gondolnak a klímaváltozásról. Többségük a világvégét várja.
A holland történész-fenegyerek, Rutger Bregman arról próbálja meggyőzni az olvasót, hogy az ember a lelke mélyén rendes, szelíd lény, és nem válik azonnal vadállattá vagy gyilkológéppé, ha az őt kordában tartó társadalmi rend egy háború vagy egy katasztrófa során felbomlik. Szerinte a Homo sapiens szuperereje a barátságosságában rejlik. Interjú az Emberiség című kötet szerzőjével, aki szerint a cinizmusnak leáldozott.
A már sokszor tálalt alapigazságokat érdemes újra és újra, a lehető legtöbb oldalról alaposan szemügyre venni – javasolja Rutger Bregman holland történész-író. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus könyvajánlója.
Téves az a közhely, hogy ember embernek farkasa, és hogy egy katasztrófa a legrosszabbat hozza ki belőlünk – vezeti végig a történelmen a koronavírus-járvány idején különösen fontos új szemléletét Rutger Bregman a HVG Könyvek kiadásában megjelent Emberiség című kötetében.
A történész a Fókusz Plusznak a globális felmelegedésről, a menekültválságról és a mesterséges intelligenciáról is beszélt.
