A különbség megdöbbentő: 90 perc edzegetés, vagy 3 perc intenzív mozgás?
Amerikai kutatók vérvizsgálattal mutatták ki, melyik edzésformának milyen hatása van a szervezetre.
Régóta közismert, hogy a sétálásnak milyen jótékony hatása van az ember egészségre, azzal kapcsolatban azonban már eltérnek a vélemények, hogy mennyi lépést is kellene megtenni naponta. Az már kiderült, hogy a sokszor hallott napi 10 ezer lépés valójában csak egy jól kitalált marketingfogás, és ennél jóval kevesebbnek is van már pozitív hatása.
A témát most a texasi Baylor Orvostudományi Egyetem kutatói vették elő újra, akik arra voltak kíváncsiak, mennyi lépésszám kell ahhoz, hogy annak jótékony hatása érződjön a figyelmen és a döntéshozatali képességen.
A kutatók 3093 amerikai felnőttet vontak be a vizsgálatukba, akik az amerikai National Institutes of Health egyik kutatási programjának önkéntesei voltak. A program számos egészségügyi adatot rögzített a résztvevőkről 14 éven át, köztük az aktivitásra vonatkozó információkat, a vérnyomásuk értékét, de kognitív teszteket is kitöltettek velük.
A résztvevők 18 és 93 év közöttiek voltak, átlagéletkoruk pedig körülbelül 58 év volt. Mivel a résztvevők egy viselhető eszközzel mérték a napi mozgásukat, pontos értékkel lehetett számolni. Az adatokat 2009 és 2023 között rögzítették, és mivel nem volt mindenkinél az említett időtartam teljes idejére elérhető az adatkészlet, az érintetteknél a rögzített adatokból számolták ki az aktivitási mintázatot.
Az adatok rögzítése után a résztvevők egy kognitív tesztsorozaton vettek részt. Négy feladat segítségével mérték fel a tartós figyelem és a zavaró információk figyelmen kívül hagyásának képességét, az azonnali és a késleltetett jutalmak közötti választási preferenciákat, valamint az arckifejezésekben megjelenő érzelmek felismerését.
A tevékenységi adatok alapján három csoport rajzolódott ki, amelyek tagjai átlagosan napi nagyjából ötezer, kilencezer, illetve tizennégyezer lépést tettek meg. A két aktívabb csoport tagjai jobban teljesítettek a legkevésbé aktív csoporthoz képest a figyelemmel, a figyelemelterelés kezelésével és a jutalomválasztással kapcsolatos feladatokban
A Scientific Reports folyóiratban bemutatott eredmények szerint a vérnyomás esetében már kevésbé volt nyilvánvaló az összefüggés. Azt találták, a magasabb a szisztolés érték (ez a vérnyomás mérésekor látható első érték), a jutalomválasztási feladatban elért gyengébb teljesítményt hozott magával. A diasztolés nyomás (a vérnyomásmérés második értéke) nem mutatott szignifikáns összefüggést a tesztek eredményével.
A kutatók szerint a javuló glükóz-anyagcsere, a gyulladásos paraméterek csökkenése és az agy alkalmazkodóképessége segíthet megmagyarázni az aktivitás és a kognitív funkciók közötti kapcsolatot. Ezeket a mechanizmusokat azonban ebben a vizsgálatban nem tesztelték.
Mivel a kognitív képességeket csak egyszer mérték meg, nem tudni, hogy az aktivitás milyen hatással volt erre. Azt ugyanakkor kiemelték, hogy az eredmények alapján érdemes lenne további, alaposabb vizsgálatot végezni, amely pontosabban tárhatja fel az összefüggéseket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
