Ausztrál kutatók ismét rámutattak arra, amit már több kutatás is bizonyított: nem szükséges 10 000 lépést megtenni ahhoz, hogy valaki eleget mozogjon egy nap.
Naponta érdemes legalább 10 000 lépést tennie annak, aki szeretne hatékonyan tenni az egészsége érdekében. Ez a kijelentés régóta tartja magát, ám valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy sokak számára ez a napi mennyiség szinte sosem jön össze. Egy új kutatási eredmény azonban arra mutat rá, hogy nem érdemes szomorkodniuk emiatt.
Melody Ding, a Sydney-i Egyetem tudósa szerint már a napi 7000 lépés is kiváló cél, feltéve persze, ha az ember meg akar magának határozni ilyen célokat. A The Lancet Public Health folyóiratban publikált tanulmány szerint Ding és csapata összesen 31, a napi lépésszám egészségre – köztük a szív- és érrendszeri betegségekre, a demenciára, a 2-es típusú cukorbetegségre, a rákra, a depressziós tünetekre, valamint a korai halálozásra – gyakorolt hatásával foglalkozó vizsgálat eredményét nézte át.
A kutatók arra jutottak, hogy azokhoz az emberekhez képest, akik napi 2000 lépést tettek meg – ez a felnőttek számára minimálisan meghatározott lépésszám –, azoknál, akik naponta 7000 lépést tettek meg, 47 százalékkal alacsonyabb volt a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata. Az aktívabb felnőtteknél 25 százalékkal volt alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek, 38 százalékkal pedig a demencia kialakulásának kockázat – összegez a CNN.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy annak ellenére, hogy a legtöbb fitnesz alkalmazás 10 ezer lépéses célt tűz ki a felhasználók elé, ez a szám valójában nem egy tudományos kutatás által meghatározott mennyiség. Az eredete az 1964-es tokiói olimpiáig nyúlik vissza: abban az időben óriási volt a fitneszőrület, amit számos cég meg is próbált kihasználni. Az egyik ilyen reklámkampány a japán manpo-kei nevű lépésszámlálóval volt kapcsolatban – az elnevezés 10 ezer lépést jelent.
A lépésszám meghatározásával korábban már a Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai is foglalkoztak, és hasonló eredményre jutottak, mint most a Sydney-i Egyetem kutató. Kiderült, hogy az 5000 lépést megtevőknél kisebb volt a halálozási kockázat, mint azoknál, akik csak 3000 vagy 4000 lépésnyit sétáltak. Az optimális lépésszám viszont 7000 volt (ekkor a halálozás kockázata 50–70 százalékkal volt alacsonyabb a nem sétálókénál), és a több lépés már nem járt semmiféle előnnyel.
A lépésszám mérése nem azért fontos, mert a gyaloglás az egyetlen, az egészség megőrzését segítő tevékenység, hanem azért, mert ez egy jó módja annak, hogy meglehetősen pontos becslést kapjon az ember az általános testmozgás szintjéről – vélik a szakemberek. Ha valaki azt mondja, hogy fél órát edzett, akkor azt is meg kell becsülni, hogy pontosan mennyi idő volt a tényleges mozgás, míg ha egy lépésszámláló azt mutatja hogy valaki 8 kilométert tette meg, akkor az mindegy, hogy azt futva vagy gyalogolva teljesítette – a lényeg a végeredmény.
Ha valaki a napi munka közben óránként 5 percre feláll sétálni, az már legalább 40 perc mozgás. Ha pedig nem autóval, hanem busszal jár dolgozni, és egy-két megállóval hamarabb leszáll, máris közelebb került ahhoz, hogy teljesítse a napi célját. Arról nem is beszélve, ha esetleg kerékpározik.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Büszkén hirdeti magát Budapest legelőkelőbb éttermei közt a Nobu, az étterem alapvetés a világsztárok között is. Most betekintést kaptunk arról, hogy az alapító Nobuyuki Matsuhisa szellemében hogyan készül náluk a japán konyha egyik legegyszerűbb, mégis legelőkelőbb fogása, a szasimi.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
