Hogy mi az ideális, egészséges napi lépésszám, azzal kapcsolatban megoszlik a tudomány véleménye. Korábban kiderült már, hogy 10 000 lépés sem feltétlenül szükséges a jobb egészséghez, pedig ez az az érték, melyhez sokan igazítják magukat. Ennek elérése azonban nehézkes lehet, pláne akkor, ha az ember ülőmunkát végez.
Most a Sydney-i Egyetem tudósai jártak utána annak, hogy mégis mi lehet az igazság. Más intézmények tudósaival közösen megvizsgálták 30 000 ember sétálási szokásait, és igencsak érdekes megállapítást tettek. Kiderült ugyanis, hogy azok voltak a legkevésbé hajlamosak a szív- és érrendszeri betegségekre, vagy a korai halálra, akik a napi lépésszámuk zömét 10–15 perces sétálással tették meg.
A szakemberek úgy vélik, ez az eredmény egy egyszerűbb módszert kínál azoknak, akik kevésbé aktívak, de javítanák a szívük egészségén. Mint a Gizmodo kiemeli, a közhiedelemben élő 10 000 lépéssel szemben néhány tanulmány már arra is rámutatott, hogy a napi 2300–4000 lépés is elegendőnek bizonyulhat ahhoz, hogy egészséges maradjon az ember, és csökkenjen a korai halálozás kockázata. Persze, a több sétának sincs semmilyen mellékhatása – némi fáradtságon kívül.
A friss, a Annals of Internal Medicine folyóiratban publikált tanulmány szerzői azt szerették volna megállapítani, hogy egy séta időtartama is számít-e a lépésszám mellett. A 33 560 résztvevő adatait a UK Biobankból tekintették át, mely egy hosszútávú tanulmány a brit lakosság egészségi állapotának követésére.
A projekt részeként néhány résztevőt arra kértek, hogy egy héten át viseljenek lépésszámlálót, hogy így kövessék, mennyit léptek egy-egy nap. Az alanyok 40–79 év közöttiek voltak (62 éves átlagéletkorral), és alapvetően ülő életmódot folytattak. Amikor a lépésszámlálót viselték, nem volt semmilyen ismert betegségük.
A csaknem 8 éves utánkövetési időszak alatt 735 ember halt meg, és több mint 3000 embernél alakult ki szív- és érrendszeri betegség. A szakemberek úgy találták, hogy azoknál volt legkisebb a szívbetegségek, valamint a korai halál kockázata, akik hosszabb sétákat tettek. A legnagyobb kockázat pedig azok körében volt megfigyelhető, akik jellemzően öt percesnél rövidebb sétákat tettek.
Bár a tanulmány megfigyelésen alapszik, és nem bizonyít egyértelműen ok-okozati összefüggést, úgy tűnik, még a legminimálisabb testmozgás is jelentősen javíthatja az egészséget.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
