Apa nevel, anya pénzt keres külföldön
Egy munkaerő-közvetítő cég kifejezetten Skandináviába visz ki szakképzett ápolókat, akik sokszor csak 3 év rutinnal tízszer annyit keresnek - akár nettó egymillió forintot is -, mint itthon egy 30 év tapasztalattal bíró kolléga. Ráadásul mindezt könnyebb munkával. Ügyfeleik leginkább középkorú ápolók, mert a fiatalok a brit, a német és az osztrák kórházakba mennek. Tény, vannak azért kötöttségek is, ami egyeseket elgondolkodtathat.
Az széles körben ismert, már-már unalomig lerágott, hogy magyar orvosok és ápolók – főként az itteni pihenőidejükben, normál vagy hosszú hétvégéken – Nagy-Britanniába, Németországba utaznak, és pár nap alatt keresnek annyit az ottani kórházakban, amennyit idehaza egy hónap alatt. Van azonban egy olyan munkaközvetítő iroda, amelyik kifejezetten Skandináviába visz ki szakképzett magyar ápolókat, akik ott voltaképpen kényelmesen szerzik meg a hazai fizetésük többszörösét. Igaz, azért vállalni kell némi kötöttsget is: aki például ide szerződik, annak itt is kell maradnia, vagy fizet, mint a katonatiszt.
Idén mintegy 100 magyar szakképzett ápolót szeretne Svédországba, illetve Norvégiába közvetíteni kórházi, idősgondozói vagy otthon ápolási munkákra a norvég Orange Group magyar irodája. Aztán jövőre még ennyit. Kérdés, hogy összejön-e. A 2007-ben Norvégiában alapított cég ugyanis már három éve, 2012 óta működik Magyarországon, de jelenleg mindössze 30 szerződéses munkavállalója dolgozik valamelyik skandináv országban. (Amúgy még Szlovákiában, Lettországban és Litvániában működik irodáj, és mintegy 400 ápolót alkalmaz a két északi államban.)
Az iroda azt állítja, olyan konstrukciót kínál, amellyel a jelentkezők nagyon gyorsan – egy 18 hetes intenzív nyelvtanfolyam után – megkezdhetik a munkát külföldön, és magyarországi életüket sem kell feladniuk. A képlet egyszerű: a munkákra kizárólag szakképzett – diplomás vagy OKJ-s végzettségű –, engedélyük szerint felnőttszakápolók és általános ápolók jelentkezhetnek, minimum 3 éves szakmai rutinnal. A nyelvtanfolyam végén alapfokú nyelvvizsgát kell tenni, közben megtörténik a szükséges engedélyek beszerzése is, és lehet utazni – szól az ajánlat.
Dolgozz Norvégiában, keress havi 1 milliót, költsd el itthon
Az ápolók a munkaközvetítő irodával kötnek szerződés, és egyszerre 4–10 hetet dolgoznak kint, majd 2–4 hetes pihenő következik, amit szinte mindenki itthon tölt. A cég a norvég, illetve svéd önkormányzatokkal köt szerződést, és a humánerőforrá-szükségletek alapján helyezi el a munkavállalókat, mind a két ország teljes területén. A munka helye rendszerint nem változik, inkább az a jellemző, hogy aki például Oslóba megy dolgozni egy 6 hetes időszakban, az a következő alkalommal is ugyanabba a kórházba kerül.
A fizetés után Magyarországon adóznak és fizetik meg a járulékokat. A bér azonban skandináv szintű. Az alapórabér 11,7 euró (ez mostani árfolyammal számolva 3650 forint), ami 14,05-re emelkedik, ha valaki ledolgozott az adott szakmában 1800 órát – ez ötnapos munkahéttel számolva három és fél hónap –, erre jönnek még a különböző pótlékok. Mint azt Györök Zsófia, a cég toborzási-kiválasztási menedzsere a hvg.hu kérdésére elmondta, összességében a magyar ápolók havonta nettó 2000 és 4000 euró – bő 600 ezer és 1,2 millió forint – közötti fizetést vihetnek haza. Ráadásul –csábít tovább az ajánlat – kint csak az étkezésért kell fizetniük, a cég állja az ápolók szállását és utazási költségét is, így a pénz nagy részét hazahozzák vagy hazaküldik a családnak.
Csak az összehasonlítás végett, Magyarországon egy kezdő diplomás ápoló havi átlagos bruttó alapbére 120 ezer forint körül van. Tízéves munkatapasztalattal már 150 ezret is meg lehet keresni, de 30–40 év után sem éri el a bruttó havi átlag a 180 ezret (és a különböző pótlékokkal sem jön össze sokkal több 250 ezernél).
Kevesebb munka, jobb körülmények
| A nyelvtanfolyam is voltaképpen ingyenes |
| A 18 hetes tanfolyam ingyenes, sőt erre az időre 1200 eurós – nagyjából 360 ezer forintos – ösztöndíjat is kapnak a résztvevők. „Ezért cserébe egy 24 hónapos hűségnyilatkozatot iratunk alá a jelentkezőkkel, vagyis vállalniuk kell, hogy a következő két évben a cégen keresztül vállalnak munkát” – mondta egy sajtóbeszélgetésen Györök Zsófia, az Orange Munkakerő-szolgáltató Kft. toborzási-kiválasztási menedzsere. Ha valaki 24 hónapon belül önhibájából felmondja a szerződést, annak vissza kell fizetnie a tanfolyam költségeit – de az ilyen nagyon ritka. Gyakoribb, hogy a munkavállalónak családi problémái lesznek vagy valamiért – nem önhibájából – nem jön ki a munkáltatóval, ilyenkor megpróbálnak más helyet találni nekik, vagy hazatérhet, amíg rendeződnek a problémák, és folytatni tudja a kinti munkát. |
Az ilyen konstrukcióban a munkavállalók többet dolgozhatnak, mint az, aki egy svéd vagy norvég intézménnyel köt közvetlen szerződést, azonban még így is feltehetően kisebb a munkaterhelésük, mint a magyarországi átlag. A heti munkaóraszám nem haladhatja meg az 54 órát, ráadásul 24 órán belül senki sem dolgozhat tizenhárom óránál többet.
Alapvetően három nagy területre közvetítenek munkaerőt: kórházi szakápoló, idősgondozás, illetve otthon ápolás. Ez utóbbi utazós munkának számít, vagyis a dolgozó egy nap több ápoltat is ellát a szükségeknek megfelelően, az ehhez szükséges gépkocsit a cég biztosítja.
40 éves családanyák vállalják ezt az életet
A munkaerő-közvetítő munkavállalóinak 90 százaléka nő, és az átlagéletkor 40–42 év között van, vagyis főleg nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, jobbára családos nők jelentkeznek náluk. Ennek egyik oka, hogy sok, egészségügyi dolgozókat közvetítő cég Nagy-Britanniára, Németországra, Ausztriára specializálódott, a fiatalok jelentős része e cégekhez jelentkezik, mert már beszélnek németül és angolul, így nem kell külön nyelvtanfolyamra járniuk. Ám az idősebb korosztály számos képviselője nem bír olyan nyelvtudással, amivel munkát tudna vállalni, tehát mindenképpen időt kell fordítania a tanulásra.
A többség ingázik: a családanya kimegy néhány hétre, aztán hazajön a családjához. A tapasztalat az, hogy a többség előre meghatározza, hány évet szeretne így dolgozni, és persze van olyan is, aki végül az egész családjával kiköltözik. Utóbbinál a cég nem segíti a dolgozókat, de akinek ilyen célja van, az önerőből is meg tudja oldani, és vannak, akik egy idő után ajánlatot kapnak kinti munkahelyüktől.
Külföldön dolgozik egyre több magyar
Bár pontos számadatok nincsenek, becslések szerint nagyjából 500 ezer magyar él-dolgozik jelenleg külföldön: tavaly legalább 31,5 ezren hagyták el az országot minimum egyéves külföldi tartózkodás szándékával. És ma a magyarok 10 százaléka tervezi, hogy véglegesen távozik. A külföldre lelépők 80 százaléka fiatal, és a magyarországi fiatalok 37 százaléka is végleg elhagyná az országot. A külföldi munkavállalásra külön iparág jött létre, és számos munkaközvetítő dolgozik. Az orvosok, egészségügyi szakdolgozók, informatikusok és a kamionsofőrök közül már sokan külföldön dolgoznak, és nagy a kereslet a hentes, pincér vagy cukrász, pénztáros, a bolti eladó, a mozdonyvezető, a varrónő és a fogászati asszisztens szakmákban is. Több magyar számára álommeló egy angliai szendvicsgyár, ahol a norma óránként 2000-szer félbevágni a kenyeret.
Az elmúlt hét és fél évben nyolcezernél is több orvos és fogorvos, valamint több mint két és fél ezer ápoló, szülésznő ment dolgozni Magyarországról külföldre, ahol sokkal jobbak a munkakörülmények és jelentősen magasabbak a fizetések. Bár a kormány számos programon dolgozott az orvosok megtartására – diplomások röghöz kötése, rezidens fizetések emelése –, úgy tűnik, ez nem elég, ráadásul a szakdolgozóknak egyelőre semmi pluszt nem tudnak nyújtani.
Csak 2015 első hat hónapjában több mint 900 egészségügyi dolgozó vándorolt ki. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) adatai szerint a legtöbben, 229-en az Egyesült Királyságba, 220-an Németországba készültek. Száznál többen jelölték meg célországként Ausztriát, és sokan terveztek írországi, svájci és svédországi munkavállalást. Az igénylők közül 415 orvos, 259 ápoló, 114 fogorvos és 33 gyógyszerész volt. Továbbra is a fiatalok mennek külföldre: a 25–29 éves korosztályból 199-en, a 30–34 év közöttiek közül 192-en adtak be kérelmet. Tavaly 1943 külföldi munkavállaláshoz szükséges bizonyítványt állított ki a hivatal.
