szerző:
M. László Ferenc

Óvatos becslések szerint is 4-5 ezer magyar orvos, a doktorok közel 20 százaléka vándorolt külföldre az utóbbi években a jobb megélhetés reményében. Többségük fiatal szakorvos, akiknek képzésére eddig tízmilliókat költött a magyar állam, viszont akkora fizetés és olyan körülményeket nem tud nyújtani, hogy a fejvadász cégek által megcélzott, jobbnál jobb ajánlatokkal megkínált szakembereket itthon tartsa. Az Orbán-kabinet is későn kapott észbe, ráadásul az augusztusban átutalt béremelés nemcsak kevés, de a fedezete is kétséges, így marad a júniusban alkotmányellenesnek talált röghöz kötés.

Többhetes svéd nyelvtanfolyam egy spanyolországi üdülővárosban, előre kibérelt lakás, állás a feleségnek, óvoda a gyereknek: ezekkel a kecsegtető feltételekkel csábította ki fél évvel ezelőtt az egyik fővárosi kórház orvosát egy erre specializálódott fejvadász cég. A 35 éves Péter két évvel ezelőtt letette a szakvizsgáját, a kórházi munkája mellett magánpraxist is vitt, családot alapított – amíg meg nem keresték a svéd kórház ajánlatával, nem tervezte, hogy külföldön vállal munkát.

Döntésével nincs egyedül, a 30-39 közötti korosztályból kétszer annyi orvos vándorolt ki, mint a huszonéves, friss diplomások közül, akik viszont szintén nagy számban vállalnak állást Nyugat-Európában. Ráadásul nemcsak a rezidensek és a szakorvosok, hanem az ápolók, a szakdolgozók fokozódó elvándorlása is komoly zavarokat okoz már a hazai egészségügyben.

Az orvosok alulfizetettségét az elmúlt évtizedekben egyik kormány sem tudta orvosolni, a második Orbán-kabinet is az orvosszervezetek fenyegetőzése és a rezidensek tömeges felmondásának veszélye miatt tett lépéseket. Egyszerre oszt kalácsot és használ korbácsot: részben a nyáron átutalt bérkiegészítéssel próbálja itthon tartani az egészségügyben dolgozókat, másrészt a friss diplomások röghöz kötésével próbálja lefékezni az egyre súlyosabb gondokat okozó folyamatot.

Megdöbbentő számok

„Ha egy évfolyambulit szerveznék, valószínűleg könnyebben tudnám összehozni Münchenben, mint idehaza” – utalt az elvándorlás mértékére Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség 32 éves elnöke. Úgy tűnik, a miniszterelnöki ígéretek, majd az egészségügyi dolgozók számláján megjelenő kiegészítés eddig nem győzte meg az orvosokat és ápolókat. Az Új Dunántúli Napló két héttel az augusztusi béremelés átutalása után számolt be arról, hogy a pécsi egyetemi klinikán több mint 20 ápoló egyszerre jelentette be a felmondását, és külföldre ment dolgozni.

©

A júniusban – tehát még a béremelés előtt – lezárt nyilvántartás szerint idén is folytatódott a tömeges elvándorlás. Az elvándorlók számára a szükséges bizonyítványt kiállító Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adatai szerint fél év alatt 984 egészségügyi dolgozó kérte ki az igazolást, amiből 662-en orvosok voltak, 302-en pedig szakdolgozók. 2011-ben összesen 1857 orvos és szakdolgozó ment ki, tehát ha a béremelés nem hat és ebben az ütemben folytatódik a kivándorlás, decemberben megdőlhet a tavalyi rekord.

Az első féléves adat azért is riasztó, mert évek óta növekszik az elvándorlók száma: 2009-ben 887 orvos váltotta ki a bizonyítványt, az egészségügyi dolgozókkal ellenzékből szolidáris Fidesz kormányra kerülésének évében 1111-en akartak kimenni, tavaly pedig 1200 orvos és 219 fogorvos készült Nyugatra. Ezzel Magyarország az egyik legnagyobb „orvoskibocsátó” kelet-európai ország lett, és rövidesen Románia sorsára juthat: becslések szerint a keleti szomszédunk a 2007-es uniós csatlakozása óta 10 ezer orvost adott a nyugati tagállamoknak, miközben rengeteg pénzt áldozott a képzésükre.

Ennek egy ideig hazánk volt az egyik haszonélvezője: míg a hazai kórházakban, háziorvosi rendelőkben az állások egy részét a marosvásárhelyi egyetemen végzett erdélyi doktorokkal töltötték fel, ma már legfeljebb átutaznak Magyarországon Nyugat felé menet: idén az EEKH mindösszesen 38 román állampolgárságú egészségügyi dolgozó diplomáját honosította, ráadásul többségük ápoló, nem is orvos. A hazai orvosképzés sem képes elég diplomást kibocsátani: a fordulópont a 2007-es év volt, amikor 685-en végeztek, miközben 695-en külföldre mentek.

Tehát a bevándorlás és az egyetemek minimális mértékben sem képesek ellensúlyozni az agyelszívást: az egészségügyért is felelős minisztérium adatai szerint a 35 alap-szakképzettségből 19 már hiányszakma. Csak az idei évben már 32 intenzíven dolgozó altatóorvos ment ki, ezért a kórházakban gyakran az egyetemről frissen „kiesett”, még tapasztalatlan rezidensek szakorvosi felügyelet nélkül dolgoznak, ami nagyon kockázatos. A hazai egészségügyi válságot jól mutatja, hogy 2010-ben több mint 1000 kezdő orvosi állást írtak ki, de kevesebb mint 500-at sikerült betölteni.

©

Nemcsak a hálapénzt ritkán kapó aneszteziológusok, boncorvosok hagyják el nagy számban az országot: a szakvégzettségüket megszerzett, távozó doktorok közül a második helyen a háziorvosok állnak. Fülesdi Béla, az egészségügyi államtitkárság munkáját segítő szakmai kollégium elnöke a Magyar Hírlapnak csütörtökön azt mondta, akkora az orvoshiány, hogy a szemészeknek, szülészeknek vagy a pszichiátereknek is lehetővé akarják tenni, hogy háziorvosként praktizálhassanak.

5-6 ezer orvost exportálunk

A fenti statisztikák különösen riasztóak, ha összevetjük őket az itthon dolgozók adataival. A Magyar Orvosi Kamara a hvg.hu-val azt közölte, hogy a szervezetnek 41 ezer tagja van, ám mint Kiss Judit sajtófőnöktől megtudtuk, közülük sokan már nyugdíjasok, és vannak pályaelhagyók is. Az EEKH szeptemberi adatai szerint ma Magyarországon 30 ezer orvosnak van érvényes működési engedélye. Ám ez tartalmazza a már kivándoroltak számát is, ugyanis ilyen engedélyt ötévente kell megújítani, tehát a Nyugatra távozók még „nem látszanak”, ráadásul ez a szám tartalmazza a magánrendelők jól kereső orvosait is.

A rezidensszövetség becslései szerint 5-6 ezer orvos dolgozik már külföldön, a hazai közfinanszírozott egészségügyben dolgozók száma pedig 26 ezerre tehető, azaz az elmúlt években az orvosok közel 20 százaléka is elvándorolhatott. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem kutatója 4500-5000-re tette a kivándoroltak számát. (Tény viszont, hogy nem mindenki ment el véglegesen, sokan ingáznak a nyugati határon található kórházakból, vagy fél-egy éves időszakokra mennek ki.)

Az agyelszívás nemcsak a praktizáló orvosoknál jelentős, sokkal többen mennek külföldre, mint amennyi bizonyítványt az EEKH kiad. Ugyanis a hivatal igazolását főleg a gyakorló orvosok kérik ki, mert a fogadó kórházak azt szeretnék látni, hogy az új, kelet-európai munkatársukat odahaza nem tiltották el, nincs műhibapere. A kutatóorvosoknak nem kell feltétlenül ilyen papír, így nehéz megbecsülni, hogy a hazai orvostudományt hogyan érinti a nyugati agyelszívás.

A pénz beszél

A tavalyi rezidens-tiltakozási mozgalom szervezője, Papp Magor szerint az orvostársadalomban fontosak a baráti kapcsolatok. Mint a hvg.hu-nak mondta, a kivándoroltak gyakran csábítgatják az itthon maradottakat, beajánlják őket az angol, német, svéd kórházakba.

Ugyanakkor valóságos üzletág épült az elmúlt években az egészségügyi dolgozók közvetítésére: több, erre specializálódott, sikerdíjra utazó fejvadász cég jelent meg Magyarországon, járják a kórházakat, felkeresik a végzős egyetemistákat. Már a negyed-ötödéveseknek ösztöndíjat ajánlanak abban a nyugati kórházban, ahova majd dolgozni hívják őket. Egy Dániában dolgozó szakorvos a hvg.hu-nak azt mondta, ő a Magyar Orvosi Kamara újságjában, a honlapja szerint több mint 40 ezer példányban megjelenő Orvosok Lapjában bukkant egy fejvadász cég hirdetésére, amely a helyi kórházon keresztül még azt is elintézte, hogy megkapjon egy olcsó önkormányzati bérlakást, így nem kellett drága albérlet után kutakodnia.

©

Bár a kabinet a bruttó 350 ezer alatt keresőknek több mint 65 ezres, a szakdolgozók többségének 15-20 ezres emelést nyújtott augusztusban, a fizetések még mindig alacsonyak. A kezdő orvos a béremelés után 135 ezret, a kezdő szakorvos 165 ezret visz haza havonta, és ezek a bérek továbbra sem versenyképesek a 4-5 ezer eurós (közel 1,2 millió forintos) norvég, a 7,1 ezer frankós (közel 1,6 milliós) svájci, 2,2-2,5 ezer eurós (közel 710 ezer forintos) német fizetéssel.

A kivándorlók jelentős többségénél, 95 százalékánál ugyan fontos szempont a hazai fizetés, a Magyar Rezidens Szövetség tavaszi felmérése szerint 71 százalékuknak legalább ilyen fontos a „családi élet ellehetetlenülése”, a heti 60 óránál több munkavégzés, 63 százalékuk pedig a hálapénzt utasítja el. Ezt erősítették meg a hvg.hu Facebook-oldalán meghirdetett körkérdésére válaszoló orvosok is, akik nem a magasabb fizetésért hagyták el az országot, inkább a jobb körülmények a csábítóak. Főleg az elavult műszereket, a felszerelés hiányát, a rengeteg túlórát nevezték meg okként, de többen azt írták, mivel kicsi volt a fizetésük, kénytelenek voltak elfogadni a hálapénzt, a borítékok dugdosása pedig szerintük megalázó.

A kintiek kétharmada hazajönne a nyugatinál jóval alacsonyabb, 300 ezres szakorvosi fizetésért, amennyiben a körülmények is rendeződnének. Ám erre a közeljövőben nem lehet számítani. Az idei eddig 30,5 milliárdba kerülő béremelés főleg a köznyelvben csipszadónak nevezett – idén várhatóan 18 milliárdot eredményező – népegészségügyi termékdíjból megy, a többit a szakellátások büdzséjéből csapják le, a kórházaknak kell kigazdálkodniuk. Azaz kevesebb műtétre, gyógyszerre, kötszerre marad pénz, hosszabbak lesznek a várólisták, amiért a betegek az orvosokra lesznek dühösek.

Az elvándorlás ráadásul egy negatív spirált indított el a hazai intézményekben. Az egyik budapesti kórház név nélkül nyilatkozó főorvosa a hvg.hu-nak azt mondta, attól való félelmükben, hogy a megüresedő állást a folyton spóroló kormányzat esetleg megszünteti, inkább fizetés nélküli szabadságra engedik az elvándorló munkatársaikat. Így új orvost nem vesznek fel a helyükre, a többiek viszont egyre többet műtenek, ügyelnek, végül még többen dobják be a törölközőt. „Nem voltam túl közkedvelt az osztályon, amikor visszajöttem” – mondta az egyik sebész, aki két évig dolgozott Angliában, és végig fenntartották idehaza az állást.

Ezt a gyakorlatot azonban például a veszprémi kórház igazgatósága nem fogja a jövőben fenntartani, mert ez komoly nehézségeket okoz a gyógyításban. Rácz Jenő igazgató a hvg.hu-nak azt mondta, annak ellenére döntöttek így, hogy a külföldön munkát vállaló kollégái pár hónap után rendszerint visszatérnek, kiköltözésük nem végleges.

Megváltható jobbágyok

A nehézkesen induló bérrendezés ellenére Papp Magor optimista. Szerinte a mostani emelésnek nem lehet célja, hogy azonnal megfordítsa az évekkel ezelőtt beindult elvándorlást, viszont amennyiben a kormányzat tartja magát az ígéretéhez, és a következő években is lépcsőzetesen emeli a béreket, az előbb-utóbb hatni fog. Számításai szerint a kezdő orvosoknál 2014-ben, a szakorvosoknál 2015-2016-ban lehetne elérni azt az összeget, amivel már itthon lehetne őket tartani, sőt egyeseket haza is lehet csábítani.

Egy neve elhallgatását kérő, magas rangú kormányzati forrás a hvg.hu-nak azt mondta, addig is az egyetemekről kikerülő rezidensekkel lehetne pótolni az elvándorlást, már csak azért is, mert főleg őket lehet könnyebben kicsábítani. Forrásunk szerint a hallgatói szerződés erre lett kitalálva, ám Papp a migráció megállítására alkalmatlannak tartja a röghöz kötést, aminek szerinte 10 éven belül nem lesz semmilyen hatása

©

Idén ugyanis a hallgatói szerződés bevezetésével az államilag finanszírozott képzésben csak azok a hallgatók vehetnek részt, akik vállalják, hogy a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgoznak – ez az orvosok esetében 12 év lenne. Ha valamelyik fiatal orvos ezt a szerződést megszegné, akkor vissza kellene fizetnie a képzése költségeit. Ez jelenleg az Semmelweis Egyetemen (SE) a legnagyobb, 1,02 millió forint félévente (a többi egyetemen 800-900 ezer forint), tehát egy hat-hét év múlva elvándorló rezidens 12 milliót kellene hogy befizessen. Papp Magor szerint egy olyan norvég, svéd vagy német kórháznak, amely havonta 700 ezer – egymilliót tud fizetni az orvosainak, nem fog gondot okozni a 12 milliós összeg meghitelezése, a röghöz kötött magyar orvos megváltása.

Legalább nem képez ingyen orvosokat a német vagy a brit kórházaknak a magyar állam – véleményezte a hallgatói szerződést a hvg.hu-nak Sinkó Eszter. A SE Egészségügyi Menedzserképző Központjának programvezetője szerint, ha nem is kötheti röghöz a fiatal orvosokat, jogos elvárás a magyar állam részéről, hogy a diplomájuknak köszönhetően külföldön állást kapó orvosok legalább utólag egyenlítsék ki a számlát. A Magyar Kórházszövetség elnöke, Rácz Jenő szerint a sportkluboknál sem várják el, hogy egy kiképzett focista ingyen hagyja el az egyesületét, a klubok milliókat fizetnek egymásnak egy-egy leigazolásért, így a magyar államtól sem várható el, hogy ingyen képezzen orvosokat külföldnek.

A legtöbb nyugat-európai egyetemnek egyébként megéri inkább Keletről elszívni az orvosokat, mert még a milliós bér mellett is olcsóbb „importálni”, mint 10-15 évig képezni a szakorvosokat – véli Sinkó Eszter. Az egészségügyi közgazdász erre vezette vissza, hogy a kivándorlók között megugrott a 30-39 közöttiek száma, mert ezek az orvosok a hatéves alapképzésen felül már a szakképzésüket is megszerezték, sőt pár éves tapasztalatuk is van.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Plázs

Kevés a háziorvos: más orvosok is vállalhatnak praxist

A létező nyolcvan orvosi szakma közül 34 gyakorlói vállalhatnak háziorvosi szolgálatot, igaz, idővel meg kell szerezniük a képesítést házi orvostanból az egészségügyi ellátás minimumfeltételeiről szóló rendelet szerint, a módosítás okát a háziorvoshiánnyal indokolta a szakmai kollégium elnöke - írta a Magyar Hírlap.

Gáti Júlia Itthon

A betegek fizetik az orvosok béremelését

Ugyan az egészségügyben régóta várt és legalább részben teljesített béremelés politikai babérjait már learatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de azt elmulasztották megemlíteni, hogy a béremelés fedezésére egyetlen fillér többletpénz sem került a kasszába.

MTI Itthon

Fellázadt 49 háziorvos Veszprémben

Veszprém egészségügyért felelős alpolgármestere szerint 49 háziorvos nem tartja megfelelőnek a megyei kórházban a feltételeket, ezért nem hajlandó részt venni a központi ügyeleti rendszerben.

Hatos ikrek születtek Lengyelországban

Hatos ikrek születtek Lengyelországban

Ön észrevette a "Szeretlek, Zsolti"-feliratot az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében?

Ön észrevette a "Szeretlek, Zsolti"-feliratot az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében?

Halmúzeumtól az ugandai agrároktatásig: erre adott 4 hónap alatt 2 milliárdot az Agrárminisztérium

Halmúzeumtól az ugandai agrároktatásig: erre adott 4 hónap alatt 2 milliárdot az Agrárminisztérium

A kertben, kisfiával tartott kampányszünetet Dobrev Klára

A kertben, kisfiával tartott kampányszünetet Dobrev Klára

Már a következő hónapban bemutathatja az új Xboxot a Microsoft

Már a következő hónapban bemutathatja az új Xboxot a Microsoft

Vezetés közben telefonozott egy betegszállító sofőrje

Vezetés közben telefonozott egy betegszállító sofőrje