Az a baj, hogy mindig a legrosszabbat tételezzük fel a másikról. Holott lehet, hogy nem ártani akar, hanem bajban van. A miniszterelnök egyre sajátosabb viselkedését is mindenféle barátságtalan elmélettel szokás magyarázni, melyek alapvetően két csoportba sorolhatók. Az egyik nézet szerint azért küldi el az európai vezetőket gyakorlatilag naponta a vérbe, mert utálja őket, ahogy az egész Uniót is utálja, amely óvatosan ugyan, de mégis csak akadályozza abban, hogy azt a két dolgot, amely a focin kívül még valamennyire érdekli, azaz a választások betiltását és a költségvetés számottevő részének hazatalicskázását zavartalan nyugalomban végezhesse. A másik teória szimplább: a miniszterelnök, sajnos, zizi egy kicsit. Ami azért különösen aggasztó – mondják, akik mondják – mert ő az a fajta szociopata, akinek a gátlástalanságánál egyedül az agresszivitása nagyobb, ezért intézi bikacsökkel és baseball ütővel a vitás ügyeit.

Nekünk azonban nem szabad engednünk a könnyű magyarázatok csábításának. Azt persze nehéz lenne őszintén tagadni, hogy éppenséggel ne volnának jelek, amelyek alátámasztani látszanak a fenti feltevéseket. De ezekből nem szabad túlzó következtetéseket levonni, különben oda lyukadnánk ki a végén, hogy a magyar nép útonállókat vagy közveszélyes örülteket választ vezetőül, ami a magyar nép becsmérlése lenne.

Nekem már egy ideje gyanús ez az egész. Értem, harácsol, de miért ennyire feltűnően? Szinte kérkedik vele. Jól van, elment az esze, de miért büszke erre? Itt valami nem stimmel. És akkor, váratlanul, az egyik kábelcsatornának köszönhetően összeállt a kép. A "Nincs kettő, négy nélkül" című filmművészeti klasszikus ment századszor. Ez az! Orbán Viktort túszul ejtették.

Ez annál a jelenetnél jutott eszembe, amelyben a rossz fiúk kocsikázni viszik Bud Spencert és Terence Hillt. Gengsztereknél az ilyen utazásnak nem szokott jó vége lenni. Tudja ezt Bastiano (Coimbra de la Coronilla y Azevedo) is, aki a piros lámpánál titokban egy hatalmas fuck-ot mutat az ott várakozó rendőröknek. Ők ezen jól felhúzzák magukat, a kocsi után erednek, lekapcsolják, a hőseinket az autóból kirángatják, akik ezáltal ki is szabadultak.

Pontosan ugyanez játszódik a szemünk előtt, csak eddig nem értettük meg. Orbán Viktort valakik fogva tartják, de legalábbis zsarolják. Arra kényszerítik például, hogy adjon 3 milliárd forintot a Századvégnek sajtófigyelésre. Valószínűleg a zsarolók nem is kértek ennyit, pár százmillióval beérték volna, de a miniszterelnök, aki egyébként tisztességes ember és az állam kifosztását magától nem ambicionálná, azért küldött 3 milliárdot, hogy minél feltűnőbb legyen. Le akar bukni. Kétségbeesetten próbál üzenni a világnak, ezt azonban úgy kell csinálnia, hogy a banditák ne vegyék észre. Idegőrlő játszmát játszik, mi pedig gúnyolódtunk rajta.

Nem azért mond olyanokat, hogy a magyarok a turulba születnek, mert súlyos mentális zavarai vannak, hanem azért, mert így akarja leleplezni magát. Aki ekkora idiótaságokat beszél, az nyilván nem ő. Mi mégis azt hittük. Süketek voltunk a segélykiáltásra. Nem azért üzen hadat a nyugati vezetőknek, mert frusztrálja, hogy ők evőeszközzel esznek, hanem azért, mert a bevonuló ENSZ-csapatoktól remél védelmet.

Ezért az összes érthetetlen túlzás. A fogva tartóit nem érdekli a Klubrádió, a választási regisztráció vagy a náci írók megünneplése. Arra, hogy van-e új Alaptörvény vagy nincs, egyenesen tosznak. Pénz kell nekik. A demokrácia elleni összes támadás csel volt csupán, amellyel a miniszterelnök maga ellen akarta hangolni az embereket. A gazdasági visszaesést és az életszínvonal csökkenést is ezért csinálta, nem azért mert elfelejtett számolni.

Beintett egy hatalmas fuckot a népnek, hátha ellene fordul és ezzel megmenti. Az is lehet, hogy akit látunk, nem is az igazi Orbán Viktor, hanem egy dublőr, mert a bekattant maffiavezér szerepét ilyen élethűen csak egy profi színész tudja eljátszani. A valódi Orbán alig várja a rendőrt, aki az üldözőitől megszabadítja, elviszi egy nyugodt helyre, ahol biztonságban van, és ahol vigyáznak rá.