Egészségügy: előbb vágtak aztán mérnek?
Kovácsy Zsombort, az orvos, jogász, egészségügyi szakmenedzsert 2007 január 20.-án nevezte ki a miniszterelnök az Egészségbiztosítási Felügyelet élére, azzal, hogy az új hatóság vegye kezébe a biztosítottak jogvédelmét, az egészségbiztosítási rendszer felügyeletét, és gondoskodjon a minőségfejlesztés összehangolásáról. A főigazgatót faggattuk.
hvg.hu: Az ember feltételezte, hogy a reformerek pontosan tudják, hogy melyik kórház, s azon belül melyik osztály működik hatékonyan, hol gyógyítanak jól, illetve hol pazarolnak, és hol végzik rosszul munkájukat az orvosok. Az EbF honlapján (http://www.ebf.hu/) már közzétettek bizonyos paramétereket az egészségügyi intézményekről, de ezekből ellentmondásos következtetéseket lehet levonni. Hogyan lehet reformokat végrehajtani, ha még az EbF sem tudja pontosan, hol gyógyítanak jól, és hol rosszul, és félő, hogy a reformot alapvetően a szakmai és politikai lobbik érdekei határozzák meg?
A "nyers" mutatókból sok a téves következtetés
Kovácsy Zsombor: Tény, hogy a lakosság rendkívül keveset tud az egészségügyi intézmények működéséről, nehezen tudja azokat összemérni. De a minisztériumnak vannak nyilvánosságra még nem hozott adatai, amelyeket a szerkezetátalakítás tervezésénél felhasználtak. Tudomásom szerint a döntések alapjául több mint két tucat mutató szolgált. Arról, hogy lobbi-érdekeket is figyelembe vettek volna - mivel nem vettem részt a döntés előkészítésében - nem tudok. Egyetértek, az egészségpolitikai döntéshozóknak, éppúgy mint a lakosságnak többet kellene tudniuk az ellátás minőségéről, hogy tudhassák, mire számítsanak, amikor orvost, kórházat választanak. Ezért indítottuk be az egészségügyi adatok nyilvánosságra hozatalát, az EbF indikátor-programját. Ahhoz, hogy kiteljesedjen, szükségünk lesz még vagy másfél évre.
hvg.hu: Említette a minisztérium titkos, nyilvánosságra nem hozott adatait. Tudják-e például, hogy az egyes kórházakban mennyi műhibát követtek el az utóbbi években? Vagyis tudnak-e olyasmit, ami alapján a beteg el tudja dönteni, befeküdjön-e egy kórházi osztályra vagy sem?
K.Zs.: Sajnos, csak elvétve rendelkezünk ilyen információkkal, az egészségpolitika is sok tekintetben „sötétben tapogatózik”. Az elmúlt másfél évtizedben nem végeztük el a szükséges felméréseket, hiányzott a pénz a hosszabb távú átalakítások elméleti kidolgozásához. A kormányoknak nem volt elég idejük, mindig a rövid távú megoldásokra koncentráltak. Tény ugyanakkor, hogy az OEP 2003-ban vizsgálatot folytatott bizonyos kardiológiai beavatkozásokról, és ezeket az adatokat névtelenséget biztosítva közzé is tették. Sajnos, ezek a kezdeményezések elszigeteltek maradtak, s most többnyire csak a finanszírozás felől rendelkezünk adatokkal. Például, meg tudjuk mondani, hogy egy-egy intézménybe milyen gyakorisággal került vissza rövid idő leforgása alatt ugyanaz a beteg, amiből következtethetünk a gyógyítás színvonalára. Közben még nem zárultak le a belső viták arról, hogy nyilvánosságra hozzunk-e egyáltalán adatokat, javíthatjuk-e ezzel az ellátás színvonalát, vagy sem? Vannak ezzel kapcsolatban érvek és ellenérvek. Én a magam részéről a teljes nyilvánosság álláspontját vallom, az adatokhoz való hozzájutást biztosítotti alapjognak tekintem. Ezért kérünk újabb és újabb adatokat a társintézményektől, melyeket a honlapunkon közzé fogunk tenni. Szeretnénk, ha a jövőben az egészségbiztosításai szerződések részeként megjelennének adatszolgáltatási kötelezettségek az EbF számára.
hvg.hu: Nézzünk akkor egy konkrét adatot, mely az önök honlapján olvasható. Ebből megtudhatjuk, hogy milyen arányban végeznek császármetszést az egyes kórházak szülészeti osztályain. Ismeretes, hogy a műtét jóval költségesebb, mint a hagyományos szülés, így ennek indokoltsága joggal vizsgálható. Viszont mégsem állíthatjuk, hogy az a jó kórház, ahol a nők hagyományosan szülnek, mert az anyák életkora eltérő a különböző kórházakban, és bizonyos életkoron felül a császármetszés biztonságosabb az anyák számára. És az EbF honlapján megjelenő többi információ, beleértve az ágykihasználtságot is, „szalámigyári” adat.
K.Zs.: Az a baj az úgynevezett „nyers” mutatókkal, így a halálozási adatokkal is, hogy ezekből téves következtetéseket lehet levonni. Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet igazgatója hivatkozott egy közösen tartott sajtóértekezletünkön arra, hogy az adatok szerint a kultúrházakban jóval kevesebben halnak meg, mint a kórházakban, mégsem vihetjük ezek után a kultúrházakba a betegeket, mondván, hogy ott jobbak a túlélési esélyeik. Ezért az EbF a nyilvánosságra hozott adatokhoz olyan magyarázatokat fűz, melyek segítik a helyes következtetések levonását, illetve olyan származtatott adatokat kíván a nyilvánosságra hozni, melyeknek az értékeléséhez nem kell különösebb szakmai ismeretekkel rendelkezni. Jövőre a kórházakkal együttműködve több mint száz mutatót szeretnénk folyamatosan mérni, hogy világosabb képet kapjunk a magyar egészségügy hatékonyságáról. Egy ilyen adatszolgáltatás elengedhetetlen a magánbiztosítókra alapozott ellátási rendszer megítélése szempontjából is.
hvg.hu: Nem kellett volna „előbb mérni, és aztán vágni”?
K.Zs.: Ezzel még most sem késtünk el. A kórházak többsége továbbra is működik, és ha csökkent is az ágyszám, tevékenységük, például az ott végzett műtétek hatékonysága, így is mérhető.
hvg.hu: Viszont számos kórház már csak krónikus betegeket lát el. Annak a hatékonyságát hogy mérik majd?
K.Zs.: Tény, hogy a rehabilitációs és utókezelő intézmények hatékonyságának mérése módszertani kihívást jelent.
hvg.hu: A Parlamentben Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a téves orvosi diagnózisok számára hivatkozott, azt állítván, hogy a patológiai vizsgálatok szerint a diagnózisok 25 százaléka nem volt megfelelő. Ezt sok orvos sérelmesnek találta, úgy vélik, hogy az orvosi hivatás céltábla lett.
K.Zs.: Az utóbbi évtizedekben az orvosokat kevéssé becsülték meg. Ez magyarázza az orvosok önvédelmi reakcióját, mely bizonyos helyzetekben - okkal vagy ok nélkül - érvényesül. Az orvosok gyakran kényszerülnek védekezésre, még akkor is, ha többségük jó szándékához vagy szakértelméhez nem fér kétség. Egyes napvilágra került mutatók valóban riasztóak lehetnek, azonban ha az ellátás több jellemzőjét mérjük, és az eredmények ismertek lesznek, közelebb juthatunk az ellátás tényleges színvonalának megismeréséhez; ez az orvosok érdekeit is szolgálni fogja.
hvg.hu: Ha Magyarországon 2008 januárjától bevezetik a több-biztosítós modellt, elengedhetetlen lesz az egyes biztosítók adatainak mérése, az általuk nyújtott ellátás színvonalának minősítése. Erre az EbF lesz hivatott. Megvannak az ehhez szükséges eszközök, szakemberek?
K.Zs.: Még nem született meg a politikai döntés a társadalombiztosítási rendszer átalakításáról, ezért nincs meg még meg a végrehajtást ellenőrzési apparátus sem. Az EbF a születendő jogszabályoknak megfelelően folytatja majd a működését. Jelenleg az ellenőrzési apparátusunk alig tucatnyi orvosból és más szakemberből áll, de a fejlesztési tervek már elkészültek. Közel negyvenen dolgoznak nálunk, ám a jelenlegi feladatok ellátására mintegy hatvan főre van szükségünk, ezért folyamatosan töltjük fel a létszámot.
hvg.hu: A teljesítmény-volumen korlátot (TVK), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az EbF-fel együttműködve szigorúan számon kéri, hiszen a kassza egy megadott keretnél nem hajlandó több beavatkozást finanszírozni. A TVK hosszú várólisták kialakulásához vezetett egyes területeken, és a betegek, hogy ezt megkerüljék, újra csak hálapénzt fizetnek az orvosoknak. Ez éppen ellentétes azzal, amit önök célként meghirdettek. Ráadásul egyes beavatkozásoknál - mint például a szívkatéterezésnél - a TVK súlyos kockázatot jelent, hiszen a várakozásra kényszerített beteg krónikus szívbetegsége akuttá válhat. Vagyis romlik az ellátás minősége, de a hálapénz is megmarad…
K.Zs.: A kínálat által generált kereslet köztudott jelenség az egészségügyben. A TVK-rendszer az indokolatlan ellátásokat kívánja korlátozni. Ugyanakkor nem feltétlenül a szükségleteknek megfelelően volt beállítva minden szolgáltató esetében, ilyenkor indokolt a módosítása. A kórházakat a reform arra kényszeríti, hogy előnyben részesítsék a sürgősségi ellátást, és a maradék volument használják a halasztható beavatkozásokra. De a TVK belső arányait utólagosan át lehet, és gyakran át is kell vizsgálni.
hvg.hu: Egyes orvosok mégis úgy nyilatkoznak, hogy szakmailag megalapozott minőségi kritériumok híján a TVK a „fűnyíró-elvet” érvényesíti az egészségügyben. A közvélemény csak annyit érzékel ebből, hogy az OEP valóban óriási hiányát a konvergencia-program irányelveinek megfelelően drasztikusan csökkentik - kerül, amibe kerül.
K.Zs.: A reform ennél több, az egészségügy korszerűsítését szolgálja. Magyarországon hagyományosan nagy arányú volt a betegek kórházi kezelése, és ha a gyógyítás egy részét átveszi például a korszerűsített, jogosítványokkal felruházott háziorvosi hálózat, illetve a szakrendelés, jelentős megtakarítást érhetünk el. A TVK a kórházak, és a bennük dolgozó orvosok érdekeltségét csökkentette abban, hogy befektessék a betegeket.
hvg.hu: Végül érdekelne, hogyan vélekedik a hódmezővásárhelyi korházból elküldött, és a mentőautóban meghalt mindszenti beteg ügyében folytatott vizsgálat állásáról. Önök ebben az ügyben elmarasztalták a kórházat, de a döntést az érintettek megfellebbezték.
K.Zs.: Az EbF lefolytatta az eljárást az ügyben, és határozatban állapította meg az intézmény, a hódmezővásárhelyi kórház felelősségét. Azt a következtetést, hogy esetleg összefüggés lehet a haláleset és a téves döntés között, az ÁNTSZ szakvéleményére alapoztuk. A helyszíni szemle, az érintettek meghallgatása és a dokumentumok alapján megállapítottuk, hogy a fent említett összefüggés meglététől függetlenül a kórház nem végezte el a szükséges vizsgálatokat, úgy küldte tovább a sürgős ellátásra szoruló beteget.
Pelle János
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Császár Ildikó: bűnbak vagy vétkes?
Lázár Jánost, Hódmezővásárhely polgármesterét a kezelés nélkül továbbküldött, majd a mentőkocsiban elhalálozott mindszenti beteg ügyéről kérdeztük.