Tetszett a cikk?

Tőkés László, a magyar autonómia radikális élharcosa kínos helyzetbe került, amikor házigazdaként vendégeitől, nyugat-európai szeparatistáktól volt kénytelen elhatárolódni. Ezzel együtt a legjobbat tette, amit tehetett.

Tőkés László – akire jórészt az erdélyi magyarságpolitika radikális(abb) személyiségeként hivatkoznak az itthoni médiában – nemrég groteszk szituációba került. Mérsékeltté lett kénytelen válni, amikor egy marosvásárhelyi rendezvényen „összeeresztették” az Európai Szabad Szövetség (EFA) vezetőivel. Akik „olyan európai modelleket mutattak be, amelyekben a kisebbségi közösségek az elszakadást, az önálló államalapítást tekintik céljuknak”. Mindettől viszont az európai képviselő Tőkés kénytelen volt udvariasan elhatárolódni, mondván, „az erdélyi magyarság Románián belül szeretné kivívni a maga számára az autonómia bizonyos formáit”. Felszólalása józan megnyilatkozásnak tekinthető. Ugyanakkor igazuk van azoknak, akik úgy vélik: efféle politikusok társasága eleve kompromittálja a jogos autonómiatörekvéseket. A nemzetiségi elszakadás ugyanis a XXI. század Európájában irracionális ábrándkép. Hisz megvalósulásának olyan ára van, amit egyetlen demokratikus politikus sem kívánhat megfizetni.

Tőkés kijelentése sok vonatkozásban hasznos volt, de a jelenléte összhatását tekintve inkább negatív. Mint az Erdélyi Krónika vezércikkírója papírra vetette, „az előadások a román közgondolkodás sodrába kerülve azt üzenhetik, hogy a népek, népcsoportok telhetetlenek, sem a kulturális autonómiával, sem a társnemzeti státussal, sem az önálló parlamenttel nem érik be, mindig többet akarnak, végső céljuk pedig a teljes elszakadás, az önálló államiság megteremtése…Ha ezzel a következtetéssel marad a román társadalom, akkor kár volt elhozni Marosvásárhelyre a nyugat-európai szövetségeseket. Jelenlétük nemhogy előremozdítaná az erdélyi magyar belső önrendelkezés ügyét, hanem inkább beoltja a román társadalmat a magyar közösség törekvései ellen”. Persze tegyük hozzá: jelenleg – anyaországon innen és túl – a gyakorlatban a militáns irredenták sem gondolhatják komolyan, hogy a szomszédos országok magyarlakta részei elszakadásának (vagy pláne hozzánk történő csatlakozásának) bármilyen realitása volna. Mindehhez hiányzik a világpolitikai akarat, a nagyhatalmi szándék, sőt. Jelen pillanatban az összes, nemzetközileg jelentős demokratikus állam ellenérdekelt a határok ide-oda tologatásában, új államok létrehozásában.

Cáfolatként Koszovót szokták felhozni, de ha Koszovó valamilyen példa, akkor inkább elrettentő. Története azt bizonyítja, hogy a nyugati hatalmak csak akkor hajlandóak a szeparatizmust támogatni, ha vér folyik, s egyértelműen látható, hogy egy nemzeti kisebbség létét végveszély fenyegeti. Nem valószínű, hogy épelméjű politikus azt kívánná az erdélyi magyaroknak, hogy járják végig a koszovói albánok polgárháborúban, etnikai tisztogatásban, légicsapásokban bővelkedő útját. Arról nem is beszélve, hogy a gazdaságilag életképtelen törpeállam, Koszovó lakói is meg fogják tapasztalni: a nemzeti önállóság magában nem teremt jólétet, demokráciát és biztonságot. Ráadásul a mindent elöntő korrupció, a gerillából drogbáróvá vált hadurak ténykedése, a képzetlen, nyomorgó tömegeket manipuláló saját nemzeti-vallási fundamentalizmus ugyanolyan véres fináléba torkollhat, mint az idegen elnyomás. Ugyanakkor pont a mögöttünk hagyott évtizedben lezajlott „szerb Trianon” a legjobb bizonyíték arra, hogy „ebül szerzett föld ebül vész el”. Tehát a kizárólag fegyverrel elfoglalni (vagy megtartani) próbált országrészek végül dicstelen módon hullhatnak ki a megszálló kezéből.

Szerencsére hazánkban, elenyésző kisebbséget, bizarr politikai szubkultúrákat leszámítva nem hirdeti senki az országgyarapítást. Viszont tény: lelkileg rengetegen képtelenek a status quo államjogi realitását elfogadni. Aminek érzelmileg persze méltányolható okai vannak. Ugyanis való igaz: a valahai Kisantant utódállamai közül egyik sem hajlandó maradéktalanul biztosítani azokat a jogokat – szabad hivatali nyelvhasználat, önálló felsőoktatás, közigazgatási és kulturális autonómia –, amelyek bármely etnikai közösséget megilletnek. Ezek az államok eleve nem is adnak ilyeneket, vagy a korábban odaítélt vívmányokat csorbítani igyekeznek. Bürokratikus kifogásokkal, átlátszó ürügyekkel nyesegetik a helyi magyarság önkifejezési szabadságát. A román, szerb, szlovák nacionalista diszkrimináció légköre pedig azoknak kedvez a magyarság sorain belül, akik nem uniókonform követelések – legális nemzetiségi joggyakorlás – teljesülésében, hanem valamiféle ellen-nacionalista mitológia terjesztésében látnak perspektívát. De ami emberileg érthető, az politikailag öngyilkosság. Így nagyon is helyénvaló, hogy pont a román államhatalommal szembeni kapituláns hozzáállással aligha vádolható Tőkés László tette le a garast a szeparatizmus ellen. Más tészta, hogy az ottani nagyromán soviniszták (és a voksaikra számító „reálnacionalisták”) valószínűleg nem hagyják ki a ziccert, amit a nemzeti elszakadást hirdető nyugat-európai kisnemzeti etnopróféták között vizézkedő erdélyi politikus felkínált nekik. Ezért fontos, hogy a határon túli magyar sajtó is tudatosítsa olvasóiban: a skót, korzikai vagy baszk függetlenséget hirdető politikust odahaza szalonképtelen csodabogárnak tekinti a demokratikus brit, spanyol és francia közvélemény – és rajtuk keresztül az unió. Azokat pedig, akik a szeparatizmusnak fegyverrel adnak nyomatékot, rendőrileg üldözi valamennyi jogállam.

Nem az ő útjukat kell tehát követni, hanem azt a józan erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai kisebbségpolitikát, amely a sérelmekre nem verekedéssel, zavargással, lövöldözéssel, merénylettel, hanem demokratikus hazai és nemzetközi nyomásgyakorlással válaszolt. Ez strapásabb, de hosszú távon kifizetődőbb.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hét nap

Helykereső Tőkés

Továbbra sem veszi fel tagjai közé Tőkés László református püspököt (képünkön Hans-Gert Pötteringgel, az Európai...

MTI Világ

Miért „dajkálja” Basescu Tőkést?

Traian Basescu államfő azért dajkálja Tőkés Lászlót, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sírjon - írta tudósításának címében a Cotidianul.

MTI Világ

Tőkés: nincs erdélyi magyar szeparatizmus

Az erdélyi magyarságnak nincsenek függetlenedési szándékai, csupán olyan önrendelkezést akar, amely nem áll szemben a többségi román érdekekkel – hangsúlyozta Tőkés László európai parlamenti képviselő.

MTI Világ

Tőkés tárgyalóasztalhoz akarja ültetni az RMDSZ-t és az MPP-t

Haladéktalanul üljenek tárgyalóasztalhoz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői, és állapodjanak meg a közelgő helyhatósági választásokra vonatkozó demokratikus verseny és együttműködés szabályaiban - mondta csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

MTI Világ

Tőkés frakciójára lelt

Tőkés László püspök, erdélyi magyar európai parlamenti (EP-) képviselő minden bizonnyal a kisebbségi jogok erősítéséért fellépő Európai Szabad Szövetség (EFA), vagyis az úgynevezett regionalisták képviselőcsoportjának lesz a tagja.

Figyelmeztetnek a britek: az új vírusmutáció halálosabb lehet az eddiginél

Figyelmeztetnek a britek: az új vírusmutáció halálosabb lehet az eddiginél

Videó a gyárból: így készül az Astrazeneca vakcinája

Videó a gyárból: így készül az Astrazeneca vakcinája

Koronavírus: 98 beteg meghalt, 1311 új fertőzöttet találtak

Koronavírus: 98 beteg meghalt, 1311 új fertőzöttet találtak