Mindig buldogtípus volt © MTI |
Az elvált, élettársával élő képviselő egy modernizált sáregresi parasztház tulajdonosa. Ideje nagy részét a fővárosban tölti, ahol Verdi-operák, Omega-slágerek hallgatásában és a Szent Grál-legendáról szóló művekben talál menedéket. A két, "már majdnem felnőtt" lánygyermekes képviselő jelenleg az ELTE jogi karán képezi tovább magát, "már csak a polgárijog-utóvizsga hiányzik".
- Két hete, hogy az MDF-frakcióba történt átlépésével megmentette a képviselőcsoportot a megszűnéstől, előtte hónapokig független volt, most mégis itt fogad bennünket a képviselői irodaház egy aprócska szobájában, a Fidesz-frakció közepén. Most akkor kinek is dolgozik?
- A Független Kisgazda Nemzeti Egységpártot képviselem az MDF-frakcióban. A Fidesszel megszűnt a kapcsolat, de néhány társammal családilag ma is összejárunk. Van persze, aki árulónak tart, pedig én csak segítem újraépíteni a történelmi kisgazdamozgalmat. Azért is vagyok ilyen felszabadult, mert végre engedhetek a szelepen, csinálhatom a szakmai munkát, hadd szóljon! Amúgy nemsokára lesz egy kellemes szobám a hatodikon, legalább háromszor nagyobb, mint ez a mostani lyuk.
- Ha valaki, ön megszokhatta a bezártságot: a ferencesek esztergomi kollégiumában élt, tanult, akárcsak a liberális Kóka János. Mennyi ragadt meg a nevelésükből?
- Hébe-hóba eljárok misére. Egyszer, amikor beszélgettem Erdő Péter bíboros úrral, örömmel nyugtáztam, hogy az egyház szerinte is felállít olyan tilalomfákat, amik a Szentírásban sehol nincsenek leírva.
- Azt nehéz lenne ugyan a Bibliából levezetni, hogy a képviselőknek öltönyben, nyakkendőben kell járniuk, mégis meglepődtünk, amikor tavaly azzal volt teli a sajtó, hogy az Alagútnál egy szál fürdőgatyában terrorizálta az önt igazoltatni akaró rendőröket, majd önnek tulajdonított meztelen fotók járták be a bulvárt.
- Összehasonlították a képen látható férfit és engem? Nyilvánvaló hamisítás. Elég csak rám nézni: világéletemben tornából fölmentett alkat voltam. Az Alagútnál pedig nem fürdőgatyát, hanem rövidnadrágot viseltem, ugyanolyan márkájú pólóval és papuccsal.
- Nem az alagúti volt az első autós incidense; igaz, ott - mint utóbb nyilatkozta - nem tett mást, mint azt a passzív ellenállást tanúsította a rendőrökkel szemben, amit az átkosban. Segítsen pillanatnyi memóriazavarunkon, mert nem emlékszünk arra, hogy az ősfideszesekkel együtt kalapálták volna el március 15-én.
- Nem, de ott voltam például a Duna körös fáklyás felvonuláson és az 1986-os lánchídi csata elején is, ám hál' istennek, időben hazamentem. Rendőrökkel soha nem kerültem összetűzésbe, de mindenki mondta, hogy vigyázni kell, nehogy baj legyen. Megtanítottak, ha gond van, a passzív ellenállást kell alkalmazni.
- Ami a képviselői munkáját illeti, ott viszont aktív: az előző ciklusban félezernél is több felszólalása volt. Neve 1998-ban még agrárminiszterként is fölmerült, de Orbán Viktor a kisgazdákra bízta a tárcát. Meg tudta bocsátani, hogy a szakértelmet föláldozta a koalíció oltárán?
- A mai napig fáj a dolog, és azt sem éltem meg elégtételként, hogy Viktorék később fölszalámizták a kisgazdapártot. Hasonlóan bántak el velem is: előbb elvették tőlem az agrárügyeket a frakcióban, majd kiszorítottak a polgármesterségből is. Mai napig nem tudom, kinek léphettem a tyúkszemére. A szomszéd község fideszes polgármestere, a jelenlegi választókerületi elnök lázította ellenem a falut. Bemószeroltak Viktornál; még a titkárnőmmel is hírbe hoztak.
- Gondoljuk, attól sem lett könnyebb az élete, hogy mostani átigazolásáig majd egy évig magányos farkasként kellett tengetnie a parlamenti életét. Nehéz volt a kirekesztettség?
- Nagyon nehezen éltem meg a függetlenséget egyrészt a számkivetettség érzése, másrészt a megszólalhatatlanság béklyója miatt. Nem a csaták hiányoztak, hanem a tudat, hogy a gondolataimmal formálni tudtam az Országgyűlés munkáját.
- Ezt még Torgyán József sem mondhatta volna szebben! Amúgy az új szerepkörében, a magyar agrárium ügyeletes megmentőjeként már önt is nemzetiszín szalaggal átkötött kenyérrel és borral fogadják vidéken?
- Most nem az ünneplés, hanem a verejtékes munka ideje van. Ehhez érett és bölcs paraszti gondolkodásmód kell, a földnek, az állatnak a szeretete, meg a vállalkozói attitűd. Ennek a megvalósításában szeretnék fogaskerék lenni.
- Szégyen, de mostanáig azt sem tudtuk, személyében igazi diplomahalmozóval állunk szemben, aki nemsokára kézhez veheti a negyedik oklevelét. Még a végén kiderül, hogy félreismerték: botrányhős helyett kifejezetten szobatudós alkat, aki, ha rajta múlna, álló nap tudományos elméletekkel molyolna.
- Elképzelhető. Iszonyatosan szeretek egyedül lenni, sokszor magamra csukom az ajtót. De imádok hegyek közé is menni. Nincs annál jobb, mint amikor egy hegycsúcsra állított keresztnek döntött háttal elgondolkodhatom azon, mi is történt velem az utóbbi 48 évben.
- És a fáradságosan kibányászott bölcsességekből mit tudott átcsöpögtetni a gyermekeibe?
- Nem voltam jó apa, a feleségemmel való rossz viszony elvette a lehetőséget, hogy eleget foglalkozzam a gyerekekkel. De az utóbbi időben több temetésen is voltunk, a legutóbbi épp egyházi szertartás szerint zajlott. A kisebbik lányom a végén szipogva megszólalt: "Hú, apa, ez a papos fíling azért mégiscsak jobb." Szóval, valamit mégiscsak át tudtam adni nekik az értékrendemből.
IZSÁK NORBERT - DOBSZAY JÁNOS