Gyurcsány Ferenc: "Nem lesz semmilyen trükk"

HVG: Az emberek 80-90 százaléka szerint rosszul mennek a dolgok az országban, a relatív többség előrehozott választást szeretne. Ön mit mond, miért jobb Magyarországnak, ha a kormány még másfél évig marad?

Gy. F.: Tehát az abszolút többség nem így gondolkodik. A magyar politikai élet egésze iszonyatosan sokat vesztett a hiteléből. Akinek ma nagyobb a népszerűsége, arról nem tudni, kormányra kerülve mit csinálna. Nem nyithatunk utat olyan politikának, amely – a Fidesz jelenlegi nyilatkozatai és gyakorlata alapján – a fundamentalista konzervativizmus és a szociális populizmus közötti térben helyezkedne el.

HVG: Egy politikai erő nem okvetlenül viselkedik úgy ellenzékben, mint aztán kormányon.

Gyurcsány Ferenc © Dudás Szabolcs

Gy. F.: Ez felhívás a keringőre, felmentés, hogy ellenzékben nem számít, hogy mit képviselsz? Ez nincs rendben. Magyarországon már sok példa volt arra, hogy valaki úgy szerzett népszerűséget, hogy például 14. havi nyugdíjjal bolondította a népet.

HVG: Az MSZP–SZDSZ-koalíció a legutóbbi választások előtt nemcsak ígért, hanem el is fogadtatott a parlamenttel egy olyan törvényt, amely többéves adócsökkentési tervet tartalmazott, amit a kampányidőszakban még egy nagyvonalú áfacsökkentéssel is nyomatékosított, majd a választási győzelem után a csomagot rezzenéstelen arccal visszavonta. Mi ez, ha nem a demokratikus intézményrendszer lejáratása?

Gy. F.: Szerintem rendkívül fontos, hogy az ember képes legyen kritikusan viszonyulni önmagához. Szívesen megismétlem akár tizedszer is, hogy hibás döntés volt az ötéves adócsomag. Tévedtem. Az érem másik oldala, hogy 2006 óta meg mást sem teszek, mint arra próbálom rávenni az országot: lépje át saját árnyékát, menjünk előre, változtassunk a dolgokon. A két politikai oldal közt e tekintetben legalább három különbség van. A szociálliberális térfélre sosem volt jellemző a demokráciasértő fanatizmus, amelyből a gazdaságpolitikai problémák egy része is származik. Másodszor: a jobboldal belemerevedett a saját hibáiba, istenkirályként tiszteli egyes vezetőit. Végül: a magyar baloldal 2006 óta mást sem tesz, mint racionális, szerkezetátalakító politikát próbál végigcsinálni – függetlenül attól, hogy az népszerű-e, vagy sem.

HVG: Kormányra kerülése óta ön szinte minden évben bejelentett legalább egy nagyszabású reformprogramot. A parlamentben a múlt héten meghirdetett, ezermilliárdos javaslatcsomagról azt mondják, a világgazdasági válságra adott válasz. Pedig ez inkább olyan strukturális reform, amire a tartós növekedés érdekében már 2006-ban szükség lett volna.

Gy. F.: Az országnak, a kormánynak meg az igazgatásnak is van egy reformkapacitása. 2006-ban – utólag így látom – éppen hogy egy kicsikét sok változás történt. A költségvetési kiigazítás mellett az egészségügy, a felsőoktatás, az igazgatás átalakulása egyszerre kezdődött el.

HVG: Nem lehetett volna ezeket sikeresebben elfogadtatni, ha időben meghatározzák az euró bevezetésének dátumát?

Gy. F.: Önök jobban tudják, mint én, hány euródátumot mondtak már a kormányok. A Fidesz is, Medgyessy Péter is és talán én is. Tudnék most is dátumot mondani, de tudják, mit mondanának az elemzők? „Ne tessék viccelni, ez már a hatodik.” A hitelességünk érdekében először három-négy éves nemzeti program kell, feszes gazdaság- és társadalompolitikáról, alacsonyabb újraelosztásról, szerkezeti változásokról, fenntartható pályáról.

HVG: A kormány meghirdetett céljai és teljesítménye között gyakran nagy a távolság. Az államháztartás adósságállománya nő, megerősödni látszik egy új, jobboldali radikális párt, a nagyvárosok utcáin továbbra is hajléktalanok ezrei élnek. Nem tart attól – kérdezik egyesek –, hogy a jelenlegi politika következménye húsz év Orbán Viktor lehet?

© Dudás Szabolcs

Gy. F.: Orbán nem mumus, akivel ijesztgetni kell az országot, hanem a nemzeti radikalizmust, a tekintélyelvű antidemokratizmust és a fundamentalista konzervativizmust megtestesítő és azzal reálisan fenyegető politika első számú vezetője. A veszély nem a személyből, hanem politikájából fakad. Politikai bátorítást és legitimációt a Jobbik a Fidesztől és annak vezetőitől kapott. Nem én hívtam a saját polgári körömbe Vona Gábort. S nem én vagyok, hanem a nemzeti konzervatívokkal ebben a tekintetben szövetséges alapjogvédő liberálisok, akik politikai, illetve alkotmányos megfontolásból akadályozzák a kormányt abban, hogy a mainál erősebb jogi felhatalmazás birtokában hatékonyabban lépjen fel a kirekesztés, a rasszizmus ellen. Ez a kabinet óriási erőfeszítést tett, hogy helyreállítsa az államháztartás egyensúlyát. Ezt lényegében megtette...

HVG: Bocsánat, de ezt valahol magától értetődőnek kellene tekinteni. Ha valaki összekoszol egy liftet egy társasházban, elvárható, hogy utána fel is takarítson, nem?

Gy. F.: Nem. Ez csak úgy lenne igaz, ha a lakótársak, akik most szóvá teszik a dolgot, s nem mellesleg szemeteltek eleget 2001–2002 táján és azt követően is, nem akadályoznák a takarítót. Az nem megy, hogy míg a kezemben felmosórongy van, ők felrúgják a vizesvödröt.

HVG: A segély helyett munkát program meghirdetésekor az MSZP szakított eddigi baloldali irányvonalával. A társadalmi béke fenntartásának szándéka áll emögött?

Gyurcsány Ferenc

A segédmunkás anya és a segédmunkás apa gyermekeként indult Gyurcsány Ferenc a húszas éveiben KISZ kb-titkár, a harmincas éveiben milliárdos vállalkozó, a negyvenes éveiben előbb miniszter, majd miniszterelnök lett. Az MSZP-hez 2000-ben csatlakozott, négy év leforgása alatt eljutott a kormányfői bársonyszékig, újabb két esztendő elteltével ő állt a párt élére is. Tudatosan szakított a baloldal – kádárista hagyományokra épülő – lavírozó, egyensúlyozgató politikájával: vállalja a nyílt konfrontációt a jobboldal vezetőjével. Az ötödik éve kormányzó s az utóbbi tíz hónapban kisebbségi kabinetet irányító 48 éves Gyurcsány a HVG kérdésére, nem akarná-e Tony Blairhez hasonlóan maga megválasztani az időpontot, amikor távozik posztjáról, így felelt: „Ironikusan azt mondhatnám, 2017 környékén három választási győzelemmel a hátam mögött valószínűleg én is így érzek majd, és pártomnak is elege lesz belőlem.”

Gy. F.: Az európai jóléti rendszerek nem kívánt mellékhatásait könyvtárnyi irodalom tárgyalja. A döntően skandináv és a harmadikutas brit hagyományokra épülő jóléti politika helyesen mondja: a pénzbeli ellátás önmagában nem segít a szegénységet konzerváló élethelyzet megváltoztatásában. Nem lehet szó nélkül elmenni a Budapestről kevésbé, ám Dél-Békésben, Szatmárban, Abaújban például nagyon is érzékelhető helyi társadalmi konfliktusok mellett. Miközben az alsó középosztály – roma vagy nem roma – azt tapasztalja, hogy nagyon sok munkával havi 80 ezer forint jön össze, egyszersmind azt is látja: vannak olyan feketén dolgozók, akik a mások által fizetett adóból folyósított segélyért állnak sorban. Magyarországon a szociális segélyben részesülő 200 ezer személynek durván az egyik fele még ha akarna, sem tudna dolgozni. Nekik változatlanul segélyt kell adni. Aki viszont tud dolgozni, annak elsősorban munkát kell adni. Ahol a versenypiac nem képes felszívni a munkaerőt, ott helyi, közösségi munkahelyeket fogunk teremteni.

HVG: A tavaly márciusi népszavazáson a legrosszabb eredményt Kelet-Magyarországon érte el a baloldal. Ennek is köszönhető az új szociálpolitikai jelszó meghirdetése?

Gy. F.: Ugyan, dehogy. 2007-ben elindultak azok az előkészületek, amelyről 2008 februárjában beszéltem először a parlamentben, amelyből decemberben megszületett a foglalkoztatási reformot tartalmazó szociálistörvény-módosítás.

HVG: Fél évvel ezelőtt ön arról beszélt, nem akarja az általános forgalmi adót emelni, mert az főként a szegényeket sújtaná. A múlt héten ennek az ellenkezőjéről döntött.

Gy. F.: Most sem akarom emelni, de nincs elegendő más forrás az szja- és a tb-teher csökkentésére. Recessziós környezetben, és most az van, bármelyik adót csak úgy tudjuk csökkenteni, ha más adónemet ezzel egyidejűleg növelünk, illetve kiadásokat csökkentünk. Kétségkívül zsákban futás az, amit művelünk, és nem mondom, hogy időnként nem botlottunk el. A lényeget illetően azonban a választások óta minden megnyilatkozásomban ugyanazt képviselem: változások sorozatával alakítsuk, tegyük erősebbé az országot. A hangsúlyok nyilván változnak, pár ügyben pedig menet közben korrekcióra is szükség volt.

HVG: Az igazság pillanata a választások előtt jön majd el. Akkor derül ki, megpróbálkoznak-e önök ismét szavazatmaximálással vagy inkább -vásárlással, mint 2006-ban.

Gy. F.: Eredetileg valóban arra készültem, hogy a ciklus első felében helyreállítjuk a költségvetési egyensúlyt, korrigáljuk a szerkezeti hibákat, aztán új politikát kezdhetünk. Még tavaly nyáron is azt mondták nekem, hogy nőni fognak a reáljövedelmek, el is kezdtük nyomtatni a Beindultunk!-plakátokat. A krach október 8-ai kitörése után egy éjszaka alatt döntést hoztunk, hogy módosítani kell a költségvetést, le kell fújni a beterjesztett – csökkentést előirányzó – adóprogramot. Jövőre is Magyarország megújításának a programjával, vagyis reformprogrammal fogok kampányolni.

HVG: Nincs abban máris trükk, hogy miközben a beharangozott áfaemelkedés akár hónapokon belül életbe léphet, az szja-csökkentésre nyilván a jövő év elejéig várni kell?

Gy. F.: Az adószépségiparban kétségkívül azt szeretik, ha az szja az év elején változik. Én viszont elfogadhatatlannak tartanám, hogy az idén beszedjünk egy csomó áfát, majd azt fél évvel kövesse az szja leszállítása. E két lépésnek egy pillanatban kell bekövetkeznie, de legalábbis a lehető legkisebb időeltéréssel. Nem lesz semmilyen trükk.

BABUS ENDRE – SCHWEITZER ANDRÁS