hvg.hu: Miért baj az, hogy a javaslat szerint csak úgy lehetne patikát alapítani, ha annak a gyógyszerész a többségi tulajdonosa?

Korodi Karolina: Az nem lenne baj, hogy a jövőre vonatkozóan fogalmazna meg ilyen elvárásokat a törvény, de itt nem erről van szó. A javaslat a múltban kialakult tulajdonosi szerkezetet akarja a törvény erejével úgy átírni, hogy a patikusokat kötelezik a többségi tulajdon megszerzésére. Vagyis ha csak a jövőre vonatkozna, hogy mondjuk 2011 januárjától márpedig csak így lehetne patikát alapítani, azzal nem lenne baj, de a „salátatörvény”-javaslat paragrafusai szerint ez visszamenőleges hatályú.

Korodi Karolina

Korodi karolina

Egyébként az a legnagyobb probléma ezzel a kötelezettséggel, hogy a többségi tulajdon megszerzésére kötelezett patikusok ma még nem tudják, hogy ezt milyen forrásból tegyék meg. A gyógyszertári szektorról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy sokan tartoznak a szállítóiknak, a lejárt szállítói tartozás 15-20 milliárd forint nagyságú. Ehhez képest az iparág jövedelmezősége a fix árrés miatt csökkent, megtakarítások alig vannak. Vagyis, ha egy többségi tulajdon megszerzésére kötelezett patikus nem nyert a lottón, aligha van pénze a vásárlásra. Hitelt pedig kereskedelmi bank ma annak sem ad, aki átláthatóan, adósságok nélkül működik. Akkor miért pont ennek az ágazatnak adna? Szócska államtitkár úr pedig világosan fogalmazott: állami pénz erre nincs, pedig kéne legalább 16,5 milliárd forint. Honnan lesz?

hvg.hu: Ön szerint miért vet fel alkotmányos aggályokat a kormány patikaalapítást szabályozó tervezete?

K.K.: Amennyiben a mostani formában fogadják el a javaslatot, akkor január elsejétől törvény kötelezi a gyógyszertárat üzemeltető tulajdonost, hogy adja el többségi tulajdonrészét, noha ezt nem akarja. Ezt a modellt korábban államosításnak hívták. Másrészt azért alkotmányellenes, mert egy korábban megszerzett tulajdonjogra vonatkozóan fogalmaz meg jövőbeni kötelezettségeket, vagyis visszamenőleges hatállyal akarja újrarendezni a tulajdonviszonyokat, és nem azt mondja, hogy 2011. január 1-től legyen így.

hvg.hu: Mire alapozza azt a nyilatkozatát, ha a tervezetet a jelenlegi formájában fogadják el és 2014-ig nem sikerül megállapodni a kormánnyal, az a meglévő patikák bezárásával, a fiatal gyógyszerészek ellehetetlenítésével és a betegellátás színvonalának romlásával jár majd?

K.K.: Nagyon egyszerű. Ha a gyógyszerésznek, akit a törvény kötelez majd a többségi tulajdon megszerzésére, nincs pénze, hitelhez nem jut és az állam nem segít, akkor az a gyógyszerész tőlem mint jelenlegi többségi tulajdonostól nem tud üzletrészt vásárolni. Mint befektető, nem fogom áron alul eladni a gyógyszertári tulajdonomat, tehát bezárunk. A gyógyszerészemnek, asszisztensemnek, a takarítónőnek és még sorolhatnám – nem lesz munkája. Ahol pedig egy patika bezár, ott romlik az ellátás színvonala. Márpedig sok patika fog bezárni.

hvg.hu: Mi a véleménye arról, hogy a 2006-os patikaliberalizáció után sorra megjelent patikahálózatokkal, láncpatikákkal szemben többen fogalmaztak már meg olyan vádakat, hogy szakmailag kifogásolhatók és a multik az eleve jól ellátott területeken teremtettek konkurenciát a helyi vállalkozóknak?

K.K.: Röviden az, hogy ez vádaskodás, de ha radikálisabban fogalmazhatok, egyszerűen hazugság. Nyilván az új gyógyszertárak között is vannak szakmailag jók, meg gyengébbek, ahogy a régiek között is vegyes a színvonal. Semmilyen objektív felmérés nem támasztja alá, hogy a létesítés ideje, a tulajdonviszonyok, a patika alapterülete, a patikus életkora vagy testmagassága magyarázza a szakmai különbségeket a patikák, patikusok között. Egyébként nem értem, miért sértegetik a nálunk dolgozó kollégákat, hiszen ugyanolyan gyógyszerészi diplomájuk van, mint bárkinek. Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy a megcélzott szakmai színvonalat be kell tartani, ezt minden patikától – hangsúlyozom, hogy minden patikától – kérje számon a hatóság.

hvg.hu: Pontosan lehet tudni, hogy a patikaláncok hány embernek biztosítanak munkát?

K.K.: Hozzávetőleg 4,5 ezer-5 ezer embernek.

hvg.hu Ha nem történik megegyezés, akkor a patikatulajdonosok milyen jogi eszközzel lesznek képesek megvédeni a vagyonukat?

K.K.: Rossz diagnózis alapján, csak hibás terápiát lehet alkalmazni, a betegellátás pedig nem jobb lesz, hanem rosszabb.  A HGYSZ tagjai és személy szerint én is, bízom abban, hogy az egyeztetések sikerrel zárulnak, de leginkább abban bízom, hogy a törvényalkotók belátják, ez most a rossz irány. Rosszat tesznek  a patikusokkal, a betegekkel, a betegellátással egyszerre. Ezt pedig ugye nem akarják?