Az egykori kormányfő – ahogy ígérte – egy évig távol maradt a politikától, és most, a határidő letelte után egy alapítvány élén lépett a nyilvánosság elé.

A Haza és Haladás Alapítvány sajtótájékoztatóján azonban hangsúlyozta, hogy nem egy új politikai szervezet, netán új párt zászlóbontásáról van szó, az alapítvány még csak nem is valamely politikai erő mellett működő háttérintézmény, hanem – mint az a „küldetéséről” olvasható – a hatalom mindenkori gyakorlóira akar hatni, a mindenkori kormányzat munkáját akarja jobbítani.

Bajnai Gordon

Bánkuti András

A jelenlegi magyar politikai erőteret ismerve, ez elég különös és ködös fogalmazás, hiszen 2014-ig Orbán Viktorral az élen egy olyan jobboldali kormány regnál, amely új rendszert épít, s a régit - a posztkommunista, szocialista, liberális stb. kádereivel együtt – a történelem szemétdombjára akarja vetni. Ezért aztán aligha tart majd igényt Bajnainak és tanácsadó csapatának a helyzetértékeléseire, tanulmányaira. A választás óta eltelt egy év bizonyítja, hogy Orbánék nem vevők a baloldalról érkező „jobbításra”, hiszen a kormánypártok vagy a minisztériumok nagyon sok esetben még konzultációkkal, egyeztetésekkel sem fárasztják magukat. A haza üdvére ők is haladnak előre a maguk választotta úton, mint a gőzhenger, s a kétharmadra hivatkozva – a néppel együttműködve – megvalósítják az elképzeléseiket. Miért szentelnének figyelmet egy újabb balos kezdeményezésnek, amelyet ráadásul az a kormányfő gründolt, akit a kormánypárti oldalon gyakran emlegetnek az ország jelenlegi állapotának egyik felelőseként?

A szóba jöhető hatalmi tényezők közül marad tehát még a baloldal, amelyet most súlyos belharcok dúlnak, de – mint azt Kovács László alelnök többször is nyilatkozta – az MSZP menetel tovább a maga útján. A pártvezetés pedig – kívül tágasabb! jelszóval – mára gyakorlatilag összezárt a pártütőkkel szemben, s nehezen elképzelhető, hogy Gyurcsány és körének megrendszabályozása után most Bajnaival és körével vállalnának be egy új konfliktusforrást.

Azt is nehéz azonban elképzelni, hogy az alapítvány szakembergárdája csak úgy, a maga kedvtelésére dolgozgat, kutatgat, s aztán a politikai piacán kínálgatja senkinek se kellő országjobbító elképzeléseit. Marad tehát a feltételezés, hogy Bajnai is oda fog állni a 2014-es politikai verseny startvonalához, de nem kapkod, nem ront ajtóstul a házba. Mint nyilatkozta, csak közéleti szerepre készül, nem akar aktívan politizálni. Ezt a kijelentést azonban senki nem gondolhatja komolyan. Inkább arról van szó, hogy Bajnai és a köré szerveződött csapat egyelőre teszteli a politikai piacot, mire-kire számíthat, ha kiterítik a kártyákat. Bajnai – érthetően – nem akar idő előtt pályára lépni, s elhasználódni a mindennapos politikai harcokban (sem a baloldal belharcaiban, sem a jobb és baloldal közötti ütközetekben), hiszen alighogy véget ért a sajtótájékoztató, az egyik jobboldali tv-csatornán máris elkezdtek libajnaizni, és felsorakoztatni mindazokat a „bűnöket”, amelyeket a szocialisták – beleértve a Bajnai-kormányt – elkövettek.

Az alapítvány vezetésének névsorát olvasva (Balázs Péter, Hegedűs Nóra, Oszkó Péter, Mester Zoltán, Szigetvári Viktor, Tordai Csaba) nyilvánvaló, hogy az alapítványban zömmel a Bajnai-kormány miniszterei, államtitkárai kaptak hangsúlyos szerepet, azaz ez a szakértői szerepben színre lépő társaság múltját tekintve a baloldalhoz kötődik. Kérdés azonban, melyikhez: a régi gárdához vagy Gyurcsány új reformcsapatához?

A sajtóban februárban szellőztették meg először, hogy az MSZP a következő években a Haza és Haladás nevű alapítvánnyal szövetkezve képzeli el az új programalkotást, s a felkészülést a következő választásokra. Ekkor a párton belüli status quo még érvényesnek látszott. Március végén viszont Gyurcsány Ferenc már aktivizálta magát, s figyelemreméltó interjút adott az Inforádió Aréna című műsorában, amelyben többek között ezt mondta: "Ma bármelyikünk hívná ki Orbán Viktort, akit a baloldal környékén szoktak emlegetni, Bajnai Gordontól kezdve Mesterházy Attilán keresztül velem bezárólag, egyikünk sem tudná megverni. Nem is szabadna most ilyen kihívást intézni, de két-három-négy év múlva eltérő politikai szerkezet lesz. Akkor pedig annak kell majd vezetnie a szocialistákat, akinek a legnagyobb esélye van győzelemre vinni a demokratikus ellenzéket, azután pedig sikeresen kormányozni.”

Ha a következő választás előtt az derül ki, hogy pártelnökként és miniszterelnök-jelöltként lemossák vele a mostani kormánypártot, akkor elsőként mondja majd azt, hogy neki kell vezetnie a tábort. Ha viszont az válik világossá, hogy a személye hátrányt jelentene, és mással több az esély, akkor visszalép majd – fejtegette a volt miniszterelnök.

A mostani, végletekig kiélesedett baloldali belharcokat tekintve szinte semmi esélye sincs annak, hogy Gyurcsány elképzelései érvényesülhetnének, vagy bármilyen vezető szerep várna rá az MSZP-ben. Ha otthagyja az MSZP-t, akkor sem várható, hogy megosztó, démonizálható, kriminalizálható személye az ellenzéki oldalon ellensúly lehessen az Orbán elleni küzdelemben. Viszont annak is minimálisra csökkent a valószínűsége, hogy a szakadó MSZP a Mesterházy vezette régi gárdával a mostani kormánykoalíció eséllyel induló váltópártja lehessen. Ezt a Századvég most közzétett felmérése is alátámasztja, mert a megkérdezettek körében nagyon kevesen vannak, akik akár Gyurcsány új formációjára (Demokrata Párt) (4,4%), akár az MSZP-re (5,9%) szavaznának. De a magukat baloldalinak valló válaszadók körében is szétforgácsolt a párt, hiszen a Demokrata Pártra 20, az MSZP-re 30, egy harmadik formációra 22 % szavazna. A baloldali szavazók tehát nagyon megosztottak, s a számok arra utalnak, hogy volna igény egy új pártra, amely a Bajnai személye köré szerveződő alapítványból nőhet ki.

Kérdés, hogy a hazai politika mocsarasodását látva, Bajnai kezét nyújtja-e valamelyik lehetséges „kérőjének”, (Gyurcsány, Mesterházy), vagy tőlük és a létező baloldaltól elszakadva, harmadik utat választ, s új fejezetet nyit nemcsak az ellenzéki oldalon, de a hazai politika történetében is.

Szakértők szerint ugyanis a Bajnai személye mögé felsorakozó csapat – Orbán autokratikus rendszerével és politikájával szemben – olyan alternatívát kínálhatna ellenzéki oldalon, amelyet Bajnai egy majdani szakértői kormány menedzser típusú miniszterelnök-jelöltjeként is eséllyel képviselhetne a mostani bal-jobb alternatívákból már kiábrándult és valószínűleg még inkább kiábránduló szélesebb tömegek előtt is. Az első elemzői megszólalások alapján a kezdeményezés nemcsak mindkét politikai oldalról számíthatna támogatókra, szimpatizánsokra, de a bizonytalankodók, a politikai szempontból inaktívak (jelenleg 53%) érdeklődését is felkeltheti, mert a jelenlegi válságos gazdasági-szociális helyzetben a kevésbé hatékony szimbolikus, vezérelvű politizálással szemben egy racionális, menedzser típusú kormányzás és válságkezelés alternatíváját ígéri. Ugyanakkor Bajnai személye – mondjuk így – az Orbán Viktortól távolodó jobboldali meggyőződésűek számára is tolerálhatónak tűnik, hiszen a kormánypárti propaganda ellenére mégiscsak az ő kormánya volt az, amely 2009-2010-ben megállította a szakadék felé vágtató lovakat.

Bajnai Gordon és Oszkó Péter

MTI

Ez a megítélés vonatkozhat Bajnai csapatára is, amely nem amortizálódott le az előző években, s olyan karrierdiplomatákból, szakértőkből, technokratákból áll (a névsor valószínűleg tovább bővül), akik a szélesebb tömegek előtt is rendelkeznek hitelességgel. A Haza és Haladás Alapítvány jövőbeni tevékenységét ezért akár egy formálódó szakértői árnyékkormány működésének is felfoghatjuk. Kérdés, hogy Bajnainak miként sikerül megbirkóznia a rá leselkedő veszélyekkel. Például a Gyurcsány-problematikával. Mennyire köti össze a továbbiakban kezdeményezését, személyét az őt „kitaláló” régi baráttal, akinek önálló törekvéseit nem kíséri a remélt szimpátia és siker sem a pártban, sem a közvéleményben? Vagy mennyire fűzi szorosra a kapcsolatát a Mesterházy nevével fémjelzett régi szoci vezetéssel, amelynek tagjai a jelek szerint továbbra is makacsul ragaszkodnak a pozícióikhoz, a politikai irányvonalukhoz?

Bajnainak természetesen azt is figyelembe kell vennie, hogy a továbbiakban a jobboldal nemcsak Gyurcsányt igyekszik minden eszközzel kiiktatni a politikai harctérről, de – mint potenciális és veszélyes ellenfél – minden bizonnyal ő is, csapata is a célkeresztbe kerül. Oszkó Péter máris magyarázkodni kényszerült, miután kijelentéseit hamis kontextusban hozták nyilvánosságra. Nem kell sok idő, hogy Szigetvári Viktor Gyurcsányhoz kötődése is napirendre kerüljön, mint ahogy a Bajnai-adminisztrációt is érhetik politikai támadások (moszkvai székházeladás stb.).

Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy a politikai palettán a múlt héten feltűnt egy olyan tömörülés, amely ellenzéki szerepből indulva, okos szakértői politizálással eredményesen készülhet akár a 2014-es választásokra is. Bajnai kezdeményezése jó lehetőség a hazai politikai térkép átírására, de rajta múlik, hogy valóban a haza és haladás javára fordítja-e szakmai-erkölcsi tőkéjét, vagy az ő alapítványa is egy zabhegyező projektcég lesz a baloldal hátsó udvarában.