"A gazdaságról vallott kormányzati felfogás néhány rövid mondatban összefoglalható: Ha mozog, adóztasd meg. Ha még mindig mozog, szabályozd. És ha már nem mozog, támogasd." (Ronald Reagan)

"Mi adtuk a robotadót a világnak" – büszkélkedik vagy mit csinál a Népszabadság a címlapon, mivel arra emlékeztet: a mostanában felbukkant robotadó gondolatában semmi új nincs. A hatvanas évek közepétől létezett Magyarországon az úgynevezett eszközlekötési járulék, ami arra szolgált, hogy költségcsökkentésre, hatékonyabb működésre és modernebb eszközök beszerzésére ösztönözze az állami vállalatokat. Nagyon úgy néz ki, hogy ez még az adott kor tervgazdasági, bürokratikus államszocialista körülményei között is racionálisabb lépés volt, mint amire ma egyesek készülnek.

Egyesek ugyanis pont fordítva, megbüntetnék a modern technológiák bevezetését, és még csak nem is azért, hogy munkahelyeket mentsenek, hanem hogy fenntartsák az állami költések szintjét. Az őrület neve robotadó, és legutóbb a Német Posta vezetője állt elő vele, a következőképp: a digitalizáció és robotizáció következtében sok ember elveszíti majd az állását a jövőben, de ez nem akkora baj, hiszen továbbképzéssel más, új jobokra készíthetők fel az érintettek, ellenben a kieső adók és járulékok témaköre már komoly gond. Ezért Frank Appel azt javasolja, hogy a robotok által végzett munkát terheljék általános forgalmi adóval.

Egy másik szakértő, Eric Hilgendorf jogászprofesszor is abból indul ki, hogy "a robotok terjedésével csökken az egyik legfontosabb forrásból, a személyi jövedelemadóból származó bevétel, ezért végig kell gondolni, hogy miként lehet emelni a robotok által végzett munka révén keletkező bevétel vagy nyereség adóterhét". A mértékadó magyar napilap pedig felkapja ezt a javaslatot, és bár mindkét megszólaltott szakértője irreálisnak tartja a robotadó bevezetését, a lap szerkesztőségi cikkben szeretné a homokórát megállítani.

Az Osztálysarc című írás nyugodtan hagyhatta volna a szóviccet, hiszen a modern technológiákat büntetőadóval sújtó, adó- és járulékemelő javaslatot igazi osztályharcos lendülettel, az átkos profitéhes nagyvállalkozókkal szemben az általuk kizsigerelt kisemberek védelmére hivatkozva emeli pajzsra. A vezércikk szerint "a technológiai forradalom hatalmas kihívást jelent minden ország számára", hogy aztán rögtön kifejezze sajnálkozását: "A fejlődés ütemét nem tudják követni a törvényhozók (…)", ráadásul ezek az innovatív cégek "agresszív marketinggel hódítanak". Azt a nemjóját, hát akkor legfőbb ideje, hogy a törvényhozók lecsapjanak... ööö... mire is?

A robotokra? De hát a robot nem használja az eü-rendszert, és nem megy nyugdíjba, a járulékaik tehát felejtősek. Az pedig nagyon is kérdéses, miért magától értetődő dolog betömendő költségvetési lyukként, hiányként tekinteni a kieső szja-ra, hiszen ez nem a köz, hanem az állam szempontja. Az ő érdekük ritkán a mi érdekünk, pláne, hogy az állam csak beszedi és újraosztja az adónkat, amúgy semmilyen kreatív értéket nem teremt. Kiesik x összeg a büdzséből a robotizáció miatt? És? Az állami feladatok lefaragása miért nem opció?

A robotok egyébként már most is itt élnek velünk. Legutóbb az önkormányzatnál találkoztam egy ilyen jövőkompatíbilis okoseszközzel, valamilyen Gézánénak hívták, a szeme üvegesen csillogott, és egyre azt hajtogatta, hogy "nem az én területem", nem tudom", "a kollégánál érdeklődjön, aki házon kívül van". Aztán lemerülhetett, mert hazaküldött, intézzem a honlapjukon. Jó, az ilyen humanoidot valóban meg kéne adóztatni. De azt, amelyiket éppen most tervezik, éppen azért, hogy olcsóbbá és hatékonyabbá tegyen mindent, amihez hozzányúl?

Miért adódik a törvényhozóknak dolga azzal, hogy magáncégek milyen új technológiákkal váltják ki az adókkal és járulékokkal terhelt, általában nem éppen kreatív munkahelyeket? Mi közük van nevezett törvényhozóknak magáncégek marketingjéhez? És főleg: miért tartja egy baloldali-liberális napilap "kulcskérdésnek", hogy "az országok szellemi, politikai és gazdasági elitje elfogadja: a technológiai fejlődés nem cél önmagában"? Az írás ugyanis halál komolyan ezt állítja, meg azt, hogy "egyenként kell megnézni minden jelentős innovációt, hogy használ-e a társadalomnak".

Kérdem tisztelettel: ki fogja megnézni 2016-ban és azután "egyenként", hogy használ-e valami "a társadalomnak" (már ha létezik ilyen egyáltalán)? A Központi Bizottság (KB), a Politikai Bizottság (PB) vagy a Központi Népi Ellenőrző Bizottság (KNEB)? Mi a helyzet azokkal, akiknek a szabadságáért és kényelméért ez az egész innováció zajlik: a fogyasztókkal, tehát velünk? "Minden országban mérlegelni kell, megéri-e ez a társadalomnak" – folytatja a mérvadó napilap vezércikke rendületlenül, hogy aztán rögtön le is lője az egyik választ: "Nincs annál nívótlanabb válasz erre, mint hogy az ipari forradalmat is túléltük." Túléltük, Népszabadság? Szerintem elég jól jöttünk ki az ipari forradalomból.

Előtte ugyanis – nívótlan módon – negyvenévesen már jó eséllyel a sírban voltunk, gyerekeink éheztek, feudális uralom alatt éltünk. Kétszáz éve még az amerikaiak 70 százaléka farmon dolgozott, ma csak egy százalékuk. So what? Az ipari forradalom óta sok milliárddal többen vagyunk a Földön, de jól meg tudunk öregedni, többségünk jólétben él, ráadásul egyre többen szabad és demokratikus körülmények között. Hála annak, amit itt meg akartok adóztatni és állami gyámság alá vonni: a kapitalizmusnak és a technológiai innovációnak.

A Világgazdasági Fórum adatai szerint öt éven belül hétmillió állás szűnhet meg az automatizáció és a robotizáció, a nano- és biotechológia fejlődése miatt. A képzés, a mobilitás és a piac, ha államilag békén hagyják, majd megoldja ezt is – ahogyan ma sem áll ki senki szegény postások mellett azzal, hogy ideje megkérdőjelezni az e-mail "társadalmi hasznát". (Sőt, hamarosan a juhászkutyák is felszabadulnak.) Komolyan azt hisszük, hogy bürokratikus eszközökkel, az adóztatás nevű központosított lopással lelassíthatjuk az idő vasfogának repülését, ráadásul álságos módon a többség érdekére hivatkozva?

A robotadó, a sikeres innovatív vállalkozók megbüntetésének ötlete a jóléti állam technofób híveinek utóvédharca. Érdemes lesz nyomon követni, milyen újabb zseniális ötletekkel fognak előállni.