A kormány hivatalos álláspontja szerint a lombikbébi-program jó, a mesterséges megtermékenyítés pedig nem bűn. Veres András püspök szerint pedig bűn, és aki elköveti s elősegíti, az a pokolra kerül. Én nem sajnálom a jelenlegi magyar kormánytól a poklot, inkább a poklot sajnálnám, ha ott is az Orbán-kormány kormányozna.

Veres András azonban nem mond mást, mint a pápa. Ő a Vatikán álláspontját képviseli, ami egy katolikus püspök esetében nem nagyon meglepő. Ezen álláspontot a Pápai Antonianum Egyetem adjunktusa, Harsányi Pál Ottó ferences szerzetes így foglalt össze a Vatikáni Rádióban: "A fő baj az, hogy ebben a programban több embriót hoznak létre mesterséges körülmények között (in vitro), mint amennyi beültetésre kerül (3 vagy 4). A számfeletti embriókat lefagyasztják egy esetleges következő beültetésre, kísérletezésre használják, vagy egy idő után elpusztítják. Ez a fő erkölcsi probléma. Itt már szándékos embriópusztítással állunk szemben." Az in vitro megtermékenyítést tehát (ellentétben a homológ eljárások bizonyos formáival) ugyanazért ítéli el a katolikus egyház, amiért a mesterséges terhesség-megszakítást.

Sokan nem értünk egyet ezekkel az elítélésekkel. De nagyon nem mindegy, miként nem értünk egyet velük. Mert abban ugye egyetértünk a katolikus a püspökkel és a pápával, hogy embert ölni bűn (ha az nem a jogos egyéni vagy kollektív önvédelem elkerülhetetlen következménye). Csak éppen azt gondoljuk, hogy az emberi embrió, mely önmagában, egy másik testtől függetlenül nem életképes, még nem egészen ember. De miként gondoljuk úgy? Akként, hogy aki az embriót embernek tekinti, abszurd álláspontot képviselt, az a nők és a tudományos haladás gonosz ellensége? Vagy akként, hogy itt egy objektíve eldönthetetlen kérdésről van, amelyet ki-ki a maga felfogása szerint ítélhet meg. Kis János például ez utóbbi felfogást képviseli az abortusz-kérdésről írott könyvében. Vannak ilyen kérdések. Például az is ilyen, hogy van-e Isten, esetleg több is van, vagy nincs, vagy ezt nem tudhatjuk.

Vannak ateisták, akik úgy gondolják, hogy például Isten létének kérdésében az övékkel ellentétes vélekedésnek nincs létjogosultsága. Ők nem tartják tiszteletben a hívők meggyőződését, hanem a papokat a néphülyítés kártékony ágenseinek tartják, a nyájukat pedig megtévesztett, ostoba birkák gyülekezetének, akik az emberi haladás útjában állnak. A galileisták például így vélekedtek jó száz évvel ezelőtt. És vannak ateisták (meg agnosztikusok), akik nem osztják, de tiszteletben tartják a hívők hitét. Így lehet kétféleképpen viszonyulni ahhoz a sokak hitéből következő vélekedéshez, hogy az embrió ember és megölése bűn.

Mindenesetre szögezzük le, hogy Ferenc pápa szelektív használatára nem vagyunk jogosultak. Nem jogos Ferenc pápára hivatkozni a menekültek ügyében, és eközben nem törődni Ferenc pápa álláspontjával a lombikbébik ügyében. Vagy-vagy. Ha úgy véljük, hogy egy önmagát kereszténynek minősítő politikai hatalom nem lehet hiteles, önmagát diszkvalifikálja, ha másként cselekszik, mint ahogy Ferenc pápa a keresztényektől megköveteli, akkor a menekültek és a lombikbébik ügyében egyaránt ezt kell mondanunk. És akkor a kormányt mindkét esetben ugyanúgy az általa hirdetett keresztény normák megtagadásával kell vádolnunk. Vagy pedig egyik esetben sem kell ezt tennünk. Ha felhasználjuk Ferenc pápa tekintélyét álláspontunk erősítésére az egyik esetben, akkor el kell ismernünk és viselnünk, hogy Ferenc pápa tekintélye gyengíti álláspontunk erejét a másik esetben. Ezt most magamnak is mondom, mivel a Vatikán véleményét a menekültekről és a halálbüntetésről magam is felhasználtam már a regnáló hatalom keresztény önminősítésének hiteltelenítésére. Veres András nyilatkozata kellett hozzá, hogy belássam, ez nem volt helyes. Nem vagyok illetékes annak megítélésében, hogy mennyi joggal minősíthetik magukat kereszténynek azok, akik ebben vagy abban nem értenek egyet a pápával.

Azt persze minden demokratának el kell utasítania, hogy a kormány a keresztény álláspontot tegye törvényileg kötelezővé, és azt is, hogy bármely keresztény vagy nem keresztény felekezet a maga álláspontjának kötelezővé tételét követelje a kormánytól.

Veres András püspök ezt teszi, és ezért megérdemli, hogy ne tekintsük demokratának. A menekültek ügyében is diplomatikusan sunyít, egyrészt levélben biztosítja a pápát arról, hogy a menekültek testvéri támogatásával lelkesen egyetért és ezirányban fog buzgólkodni, másrészt annyira sem buzgólkodik, hogy a kormány brutális menekültellenes politikáját elítélje.

Schilling Árpád viszont a maga közösségi oldalán úgy bírálja a püspököt, ahogy csak a lelkiismereti szabadság, a vallásszabadság, tehát a demokrácia ellenségei tehetik. Így: a katolikus egyház "államilag súlyos milliárdokkal támogatott intézmény, állampolgárként felháborít a viselkedésük. Megint beleszólnak valamibe, amihez nem értenek, megint nehezítik az emberek életét, megint mérgezik a közéletet a sötétségükkel. Ha van Isten, akkor azt miért zavarja, ha hívei boldogok? Hol olvasható az, hogy Isten tiltja a tudományt és a fejlődést?/…/ Veres András meg elmehet a picsába."

A kiváló rendező nem tudja, hogy demokratikus közéletben mindenkinek joga van mindenről véleményt nyilvánítani. Aki bármely egyént vagy intézményt elítél pusztán azért, mert valamely ügyben valamilyen álláspontot képvisel, a demokrácia, a demokratikus közélet ellensége. Minden felekezet, minden világnézet átfogja a világ egészét. Minden felekezet hozzászól az élet minden lényeges kérdéséhez. Kisebb és nagyobb keresztény egyházak emberei, rabbik és imámok ugyanúgy. Iványi Gábor, Donáth László, Radnóti Zoltán éppúgy, mint Veres András. Ha egyiknek nincs hozzá joga, a másiknak sincs.

Schilling az, aki abban nyilvánít kizárólagos, kvázi magától értetődő érvényességre igényt tartó véleményt, amiben önmagát nyilvánítja illetéktelennek. Ha, mint írja, nem hisz a pokolban és a katolikus egyházban, akkor minek alapján határozza meg azok számára, akik hisznek ezekben, hogy mit higgyenek Isten vélekedéséről a hívők boldogságáról, a tudományról és a fejlődésről? És ki állította, hogy Isten tiltja a tudományt és fejlődést, s zavarja őt, ha hívei boldogok? Veres püspök biztos nem. És ki merné állítani, hogy mindenki mindent megtehet, amitől boldog lesz, és amit a tudomány lehetővé tesz?

Végül pedig, szögezzük le, hogy aki szerint Veres András, aszerint Ferenc pápa is elmehet a picsába. Hiszen a Schilling Árpádot átgondolatlan kitörésre indító ügyben ugyanazt vallják. Tehát, ha elmehetnek, ugyanoda mehetnek el.