Az azóta megszűnt PanAm amerikai légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-esét 1988. december 21-én a skóciai Lockerbie fölött felrobbantották; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük 11-en a lezuhanó, égő roncsok által csaknem teljesen lerombolt kisvárosban. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kiterjedt megszorító intézkedéseket fogadtatott el az ENSZ-ben Líbia ellen, miután a vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy a terrorcselekményért két líbiai titkos ügynököt terhel a közvetlen felelősség. Ez volt az egyik legsúlyosabb terrorcselekmény a polgári repülés történetében a 2001. szeptember 11-i merényletsorozat előtt.
A Lockerbie-ügyben 2001. december 31-én született meg a Líbiát közvetve elmarasztaló bírósági ítélet: az egyik vádlottat, Abdel Baszet Ali al-Megrahi volt líbiai ügynököt bűnösnek mondta ki és életfogytiglani börtönre ítélte, a másikat, Al Amin Kalifa Fhimát felmentette a Hollandiában összeült skót bíróság. Skót bírói testület először ítélkezett Skócia területén kívül; ez volt az a kompromisszumos megoldás, amely lehetővé tette, hogy Líbia kiszolgáltassa a merénylettel vádolt ügynököket a brit igazságszolgáltatásnak.
A Líbia ellen Lockerbie ügyében korábban elrendelt nemzetközi szankciókat azonban csak akkor oldják fel teljesen, ha az arab ország a vele szemben támasztott összes követelménynek eleget tesz. Ezek közé tartozik 2,7 milliárd dollár - áldozatonként 10 millió dollár - kártérítés kifizetése a hozzátartozóknak, valamint az, hogy Líbia hivatalosan vállalja a felelősséget a merénylet elkövetéséért. A döntéssel Líbia a "polgári jogi felelősséget" ismerte el az ügyben, ami szakértők szerint azt jelenti, hogy kész a kártérítés kifizetésére. Londoni jogi szakértők szerint ugyanakkor a kártérítések kifizetése és a szankciók feloldása még jó eséllyel hosszabb időt vesz igénybe, mert az amerikai álláspont az, hogy Líbiának hivatalosan el kell ismernie büntetőjogi felelősségét is. (MTI)