Az amerikai kongresszus felsőháza 51 szavazattal 43 ellenében elvetette azt a demokrata párti indítványt, hogy hosszabbítsák meg az öt kilotonnásnál kisebb hatóerejű nukleáris fegyverek kutatásának és fejlesztésének 1993-ban elfogadott kongresszusi tilalmát. (Napjaink atombombái több száz kilotonnásak, a hirosimai bomba hatóereje 15 kilotonnás volt.)
A republikánusok a hidegháború utáni megváltozott biztonsági kihívásokkal, a terrorizmus és a „latorállamok” jelentette veszéllyel indokolják a tilalom feloldását. Jon Kyl republikánus szenátor szerint megváltozott világunkban indokolt a kis hatóerejű fegyverek birtoklása, ugyanis a terroristák ellen a nagy hatóerejű nukleáris bombák nem jelentenek hiteles elrettentést. A vitában a tilalom meghosszabbítását elutasító törvényhozók legtöbbet hangoztatott érve az volt, hogy a hagyományos bombák nem elég hatékonyak az ellenség bunkerei ellen. Azt is hangsúlyozták, hogy nukleáris minibombák gyártását nem irányozzák elő, s ahhoz újabb kongresszusi jóváhagyásra lesz szükség.
Jack Reed demokrata szenátor szerint kis hatóerejű nukleáris fegyverekről vitatkozni olyan, mintha "kis apokalipszisről" vitatkoznának. A demokraták úgy vélik: a döntés árt a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló erőfeszítéseknek és „leszállítja a nukleáris küszöböt".
A kongresszusban most folyik a Pentagon 2004. évi költségvetésének vitája. A kis hatóerejű atomfegyverek kutatásának és fejlesztésének terve a 400 milliárd dollárra rúgó költségvetés része lenne. (MTI)