Verheugen, aki hamarosan az EU szomszédsági politikájáért is felel majd, a Düsseldorfban szerkesztett német lapnak azt mondta, hogy a lehetségesre kell összpontosítani, azaz a török kérdés tisztázására, illetve a balkáni országok - a volt jugoszláv tagköztársaságok - belépési perspektívájára. A többieknek megfelelő együttműködést ajánlhat fel az EU, de úgy hogy nem lesznek tagok.
„Minden európai ország kérvényezheti az EU-tagságot. Oroszország ezt nem tette meg, és nem is fontolgatja. Integrációs képességünknek és készségünknek világos határai vannak. Ellenzem, hogy a földrajzilag Európának nevezett egész térséget úgymond az Európai Unió végső állapotának tekintsük. Úgy hiszem, okos dolog lenne, ha az Európa politikai földrajzára vonatkozó kérdést nem válaszolnánk meg végérvényesen. A lehetségesre kellene összpontosítanunk. Lehetséges a belátható jövőben a török kérdés megoldása. Lehetséges az is, hogy a balkáni országoknak világos és reális belépési perspektívát nyújtsunk. Az összes többinek méretre szabott együttműködést ajánlhatunk fel, de egyértelműen a tagsági küszöb alatt” - közölte Verheugen.
A bővítési biztos Izraelről úgy vélekedett, hogy az ország gazdaságilag kimagasló helyet foglal el az Európai Uniót övező országok között. Izrael lenne az elsőszámú jelölt, ha a belső piacba való bevonásról lenne szó, s ha a politikai feltételek adottak lennének. Az EU-országok valószínűleg nem is lennének készek kivételezett helyet biztosítani Izraelnek, amíg a közel-keleti békefolyamatban nincs valódi haladás. (MTI)