A nap folyamán Kim Jong Il észak-koreai külügyminiszter-helyettes kijelentette: Észak-Koreának nincs atomfegyvere, ám ha sikertelen lesz a megbeszélés és nem teljesülnek követelései, akkor képes a "jelenleginél jóval nagyobb elrettentő erő létrehozására is".
Észak-Korea legfőbb követelése, hogy az Egyesült Államok kössön vele megnemtámadási szerződést. James Kelly ázsiai és csendes-óceáni ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár-helyettes, az amerikai küldöttség vezetője ezzel szemben arra szólította fel Észak-Koreát, hogy minden követelés nélkül hagyjon fel atomprogramjának folytatásával. Beszédében hosszasan ismertette azokat a bizonyítékokat, melyek Washington birtokában vannak az észak-koreai atomfegyver törekvésekről.
A kínai államtanács mellett működő Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének szakértője, Ni Hszia Jün a bécsi Der Standard című lapnak elmondta: pesszimistán tekintenek az Észak-Koreával folytatott tárgyalások végkimenetelére, véleményük szerint ez a válság jobban elhúzódhat, mint az 1994-es (akkor több mint tizennégy hónap után jött létre a megállapodás Észak-Korea és a Egyesült Államok között).
A szakértőasszony szerint az észak-koreaiak rendkívül kemény tárgyalópartnerek, nagyon ügyesen játsszák ki lapjaikat, és tanultak Szaddam Husszein volt iraki elnök példájából is. Kim Dzsong Il elnök számára az egyetlen ütőkártya az atomfegyver, amelyet nem fog kiadni a kezéből biztonsági garanciákért és gazdasági segélyekért cserébe, hisz enélkül az Egyesült Államok "víz alá nyomná".
Alekszander Loszjukov orosz külügyminiszter-helyettes véleménye szerint a saját követelések egyoldalú hangoztatásával nem lehet előbbre jutni. Mint azt az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: az észak-koreai és az amerikai fél is egyaránt elmarasztalható, mivel a tárgyalóküldöttség egyes tagjai nem hivatalos megbeszéléseket folytattak a hivatalos hatoldalú találkozó első napi programjának szüneteiben. (MTI)