"Az UTA-ügy körüli probléma rendeződött, és a Lockerbie-ügy mögöttünk van. Új lapot nyitunk a Nyugathoz fűződő kapcsolatainkban" - jelentette ki Kadhafi az őt hatalomra juttató államcsíny 34. évfordulója alkalmából mondott tévébeszédében vasárnap. Előzőleg Líbia londoni nagykövete, Mohamed az-Zuaj jelezte, hogy az áldozatok hozzátartozóinak képviselői kölcsönösen elfogadható egyezségre jutottak a líbiai hatóságokkal, majd a megállapodást Jacques Chirac francia elnök telefonon véglegesítette Kadhafival.
A családtagok egyik ügyvédje azt mondta, hogy "sikerült érvényesíteni a méltányos és kielégítő kártérítés elvét. A kártérítés összege nagyon, nagyon megfelelő lesz" - tette hozzá Francis Szpiner Párizsban. Az-Zuaj megjegyezte, hogy a megállapodás részleteit hétfőn ismertetik, és a családtagok már hazaindultak Franciaországba, miután befejezték tárgyalásaikat. A francia külügyminisztérium egyelőre nem erősítette meg az egyezséget.
A francia UTA légitársaság 1989-ben Niger fölött felrobbantott D-10-es gépén 170 személy, köztük 54 francia vesztette életét. Franciaország a Líbiára kivetett ENSZ-szankciók feloldásának megakadályozásával fenyegetőzött, ha Tripoli nem emeli az áldozatok családtagjainak felajánlott 34 millió dolláros kártérítés összegét. Líbia ugyanis ennél jóval nagyobb kártérítésbe ment bele a skóciai Lockerbie fölött 1988-ban felrobbant amerikai PanAm-gép esetében: 2,7 milliárd dollárt helyezett letétbe egy svájci bankszámlán a 270 áldozat hozzátartozói számára. Az első átutalás után Nagy-Britannia indítványozta a Biztonsági Tanácsban a szankciók feloldását. Az ENSZ BT 1992-ben sújtotta szankciókkal Líbiát, amiért része volt a Lockerbie-merényletben. A szankciókat 1999-ben felfüggesztették, miután Líbia kiadta a robbantás megszervezésével gyanúsított két állampolgárát. (MTI)