A nagyarányú létszámleépítést Csiang Cö-min volt kínai államfő a modernizáció felgyorsításával indokolta, mondván: katonai területen a nemzetközi verseny fokozódik, a háború formája a gépesített hadviselésről mára információ-technológiai hadviselésre változott, ezért a kínai hadsereg ütőképességének megőrzéséhez technológiai, információs fejlesztésekre van szükség.
A kínai pártkongresszus tavaly novemberben kötelezte el magát a túl sok tiszti káderrel rendelkező haderő karcsúsítása és hatékonyabbá tétele mellett, s e törekvéshez idén márciusban megnyerték az Országos Népi Gyűlés támogatását. Ennek jegyében döntést hoztak arról, hogy a következő két évben közel félmillió fővel csökkentik a hadsereg létszámát, s az elbocsátások már javába zajlanak. A hétfői bejelentés szerint azonban további 200 ezres leépítés lesz, s ezt 2004 végéig lebonyolítják.
A legutóbbi komoly kínai katonai létszámcsökkentés 1997-ben volt, akkor szintén közel félmillió katonát bocsátottak el. A nagyarányú reform során a fejlesztéseken túl a kormányzat emeli majd a katonák fizetését is. Az elbocsátott bakák sem maradnak vélhetően munka nélkül, hiszen a kínai rendőrség soraiba várják a jelentkezőket.
Nyugati katonai szakértők becslései szerint a világ legnagyobb hadseregében 1,7 millió gyalogos, 220 ezer tengerész, a légierőknél pedig 420 ezer katona szolgál. Az atomtöltetű rakéták kezeléséért a 2. hadtesttüzérség felel. Kína az utóbbi években dollármilliárdokat költött részben elavult harci arzenáljának felfrissítésére, jobbára orosz fegyverek és harci eszközök vásárlásával. A kínai katonai költségvetés idén mintegy 10 százalékkal nőtt, a hivatalos adatok szerint 22,4 milliárd dolláros. (MTI)