Az államfő a The New York Times című lapnak adott, kedden megjelent interjújában hangoztatta, hogy az amerikai tisztviselők tavaly októberig nem tudtak bizonyítékot szolgáltatni Abdul Kádír Hán ellen. „Ha tudtak a tevékenységéről, már korábban tájékoztatniuk kellett volna bennünket” - mondta Musarraf. „Lehet, hogy sok minden nem történt volna meg” - tette hozzá.



Az elnök közölte: voltak jelzései, illegális, gyanúsnak mondható kapcsolatfelvételekről szóló értesülései arról, hogy Abdul Kádír Hán megosztja az atomtechnológia területén szerzett tudást. Aggódott azonban egy vizsgálat politikai következményeitől. Szerinte „végtelenül kényes ügy volt”, amelynek során nem lehetett úgy vizsgálódni, „mintha közönséges bűnöző ügyéről lett volna szó”. Musarraf elmondta: végül is arra kényszerítette az atomtudóst, hogy 2001 márciusától mondjon le az atomprogram vezetéséről, elejét véve annak, hogy további atomtitok kerüljön külföldre.



Abdul Kádír Hán múlt heti beismerő vallomására adott első hivatalos reakciójában Phenjan aljas és alaptalan propagandának minősítette az atomtudós közlését. A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökségnek nyilatkozva egy külügyi szóvivő úgy vélte, Washington mesterkedéséről van szó, amelynek célja, hogy Észak-Korea helyzetét nehezítse, az országot elszigetelje az atomprogramjáról tervezett hatoldalú tárgyaláson.



Abdul Kádír Hán a múlt hét közepén ismerte el nyilvánosan, hogy atomtitkokat szivárogtatott ki Észak-Koreának, Iránnak és Líbiának. A tudós nyomban bocsánatot kért honfitársaitól, Pervez Musarraf pakisztáni államfő pedig megkegyelmezett neki. (MTI)