Sokan figyelemfelkeltő "piárfogást" sejtettek Ribkin eltűnése mögött, akinek csak statisztaszerep juthat a március közepi elnökválasztás toronymagas esélyese, Putyin elnök árnyékában.



Ribkin az 1990-es évek elején került a kommunisták soraiból Borisz Jelcin elnök reformerei közé, s lett a duma elnöke, majd a nemzetbiztonsági tanács titkára, de már évek óta partvonalra szorult. Választási kampányát a brit menedékjogot élvező médiamágnás, Borisz Berezovszkij finanszírozza, aki Jelcin belső köréhez tartozott, de Putyinnak esküdt ellenségévé vált.



A Ribkin eltűnése körüli kételyek miatt villámcsapásként hatott az a hír, hogy az illetékes kerületi ügyészség szándékos emberölés gyanújával indított nyomozást. Ezt aztán a fővárosi ügyészség sebtében vissza is vonta, értésre adva: nem lát elegendő alapot annak feltételezésére, hogy Ribkin meghalt vagy bűncselekmény áldozata lett.



Néhány óra múltán rendőrségi berkekből közölték: tény, hogy Ribkin él, csak azt nem tudjuk, hol rejtőzik. Majd a Putyint támogató Egységes Oroszország párt dumaképviselője adott életjelt Ribkinről, azt állítva, hogy a Moszkva környéki Lesznije Dali panzióban látták. Gennagyij Gudkov biztosra vette, hogy az egész históriát Berezovszkij szervezte meg emigrációjából. A Kreml azonban csakhamar jelezte: Ribkin neve nincs a Moszkva környéki panziók és szanatóriumok vendéglistáján.



Pedig Ribkin alaposan felbosszantotta az elnöki adminisztrációt. A minap ugyanis Berezovszkij lapjában, a Kommerszantban fizetett hirdetést tett közzé, amelyben Oroszország legnagyobb oligarchájának minősítette Putyint, azzal vádolva őt, hogy az orosz cégek jó részét befolyása alá vonta. Nyílt levelében Ribkin úgy vélte, hogy Putyinnak nincs joga a hatalomhoz.