Tizenkét adag kávéval kezdi a napot: kétszer főz le egy hatszemélyes kotyogóban, és amíg elindul munkába, meg is issza az egészet. Aztán, mint mindenki más, a nap további részében már beéri két espressóval. Ő Carolina Vergnano, aki családja negyedik generációját képviselve áll a legrégebbi, ma is működő olasz kávémanufaktúra, az idén 143 éves Caffe Vergnano élén.
Carolina talpig púderrrózsaszínben járt Budapesten, hogy a cég „Women in Coffee” programját hirdesse. Ezzel a társaság arra hívja fel a figyelmet, hogy a kávéültetvényeken dolgozók háromnegyede nő, rózsaszín termékeik bevételéből őket támogatják már évek óta. Amint fogalmaz, ők azok a nők, akik mindig a háttérben maradnak.
Carolinával három éve, egy buliban találkoztunk először, amelyet a családi cég fennállásának 140. évfordulója alkalmából tartottak egy piemonti falu iskolájának kertjében, és ahová mellesleg az egész falu hivatalos volt, ha már a település szélére építették meg a harmadik gyártóüzemüket. Az egész esemény sok mindent elmondott az olasz népünnepélyekről, de arról is, hogyan működik egy olasz családi cég: büszkén, összetartóan és hatékonyan, pont, ahogy elképzelünk egy olasz famíliát – különösen 12 kávé után.
A Vergnano család
Caffe Vergnano
„Egyszerre gyönyörű és nehéz dolog családi vállalkozást vezetni. Gyönyörű, ha meg tudod őrizni a család szellemét, a családi harmóniát, mellesleg sikerül nem lerontani a cég teljesítményét, a növekedést, az ambíciókat. Szóval egyszerre kell tiszteletben tartani a családi értékeket, megtartani a családias légkört, de közben törekedni a cég növekedésére. Ez a párhuzamos lét pedig elég fárasztó tud lenni, hiszen egyszerre vagyok a cég menedzsere, de a család egyik tagja is” – mondja most, négy évvel az után, hogy a cég élére került. Hozzáteszi azért azt is, hogy szerinte megéri az erőfeszítés. „Amikor valaki bemegy a boltba vagy egy kávézóba, jobban megérti, hogy az egész mögött több ember munkája van, ha tudja a márka történetét, jobban meg is bízik benne. Mindegy, hogy ez egy kis dolog vagy nagyobb, az erőbedobás ugyanaz. Számomra ezt jelenti egy családi cég, beállni egy ilyen dolog mögé, őrizni és ápolni a nehezebb időkben is.”
A Vergnanónak története során kijutott szebb és nehezebb időkből is: háborúk, gazdasági válságok és kilövő kávéárak követték egymást. Carolina éppen a legutóbbi válság idején, 2005 környékén csatlakozott a céghez, az első munkája az volt, hogy még a krízis előtt Dustin Hoffmant segítse, akit reklámarcként szerződtetett a család. Addigra túl volt már a tanulmányain, megismert más cégeket is, amikor pedig az útja visszavezetett a torinói családhoz, beütött a krach, és durván elszállt a kávé ára. Ahogy most is, amikor a rossz termés és a növekvő kereslet is soha nem látott szintre lökte az árakat.
Azt mondja, ez a „legnagyobb és legrosszabb válság” az iparágban, amióta ő benne van, mégsem tűnik pesszimistának.
