Többek között erről állapodott meg szerdán Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, illetve Joseph Deiss svájci államfő. A megállapodások a már korábban érvénybe lépett hét kétoldalú egyezményt egészítik ki, újabb területekre terjesztve ki az unió és Svájc közötti együttműködést. Parafálásuk még ebben a hónapban, aláírásuk pedig augusztus végéig várható.



A megállapodások értelmében Svájc az EU-val szemben is fenntarthatja a banktitok féltve őrzött intézményét, amely gazdagságának egyik alapja. Az uniós polgárok nála elhelyezett megtakarításainak kamataira ehelyett forrásadót vethet ki, emellett mentességet kapott az adócsalások elleni fellépést szolgáló igazságügyi együttműködésben való részvétel alól.



Az EU-tagállamok tavaly júniusban jutottak megállapodásra a megtakarítások kamatainak megadóztatását szabályozó irányelvről. Ennek alkalmazását azonban néhány tagország követelésére ahhoz a feltételhez kötötték, hogy hasonló megállapodás jöjjön létre Svájccal, valamint olyan - adóparadicsomnak számító - miniállamokkal, mint Andorra, Monaco és Liechtenstein.



Ez utóbbi feltétel teljesülése esetén az irányelvnek 2005 januárjában kellene hatályba lépnie. Deiss azonban a szerdai csúcs után közölte, hogy a megállapodás megerősítéséhez Svájcban a kormány jóváhagyása nem elegendő. Parlamenti eljárásokra, illetve esetleg népszavazásra is szükség lehet, ezek menetrendje pedig egyelőre nem látható előre.



A csúcs után Prodi közölte, hogy az új megállapodások révén a már eddig is szoros kétoldalú együttműködés olyan területekre fog kiterjedni, mint a határok ellenőrzése, a pénzmosás elleni harc, az oktatás és a környezetvédelem.



Az EU és Svájc között 2002 júniusában lépett érvénybe a hét korábbi kétoldalú megállapodás, amelyek a személyek szabad áramlására, a légi közlekedésre, a közúti és vasúti áru- és teherszállításra, az agrárkereskedelemre, a termékmegfelelőség kölcsönös elismerésére, a közbeszerzésekre, valamint a tudományos és műszaki együttműködésre terjedtek ki. (MTI)