A főügyész döntése véget vetett a kormányfő politikai jövője körül több hónapja tartó bizonytalanságnak, és megnövelte annak az esélyét, hogy Saron ismét parlamenti többséget szerez kormányának. Saron ugyanis a radikális koalíciós partnereket kizárta a kormányából a gázai kivonulás ellenzése miatt, az ellenzéki Munkapárt pedig mindeddig azt mondta: csak akkor lépne be a kormánykoalícióba, ha Saron tisztázza magát a korrupciós vád alól.



A korrupciós ügy középpontjában az a gyanú állt, hogy egy tel-avivi üzletember, David Appel évekkel ezelőtt állítólag 3 millió dollárt fizetett Saron fiának azzal a céllal, hogy befolyásolja apját, az akkori külügyminisztert görögországi beruházási terveinek megvalósításában.



Appel ellen januárban vádat emeltek megvesztegetés miatt. Korábban a főügyész azt javasolta, hogy a kormányfő ellen is emeljenek vádat. Az izraeli törvények szerint vesztegetési ügyben az ügyészségnek bizonyítania kell, hogy a megvesztegetendő tudatában volt annak: törvényellenesen fizetnek neki pénzt.



Ennek a korrupciós ügynek a lezárásával azonban Saron harca az igazságüggyel nem feltétlenül zárult le. Először is az ellenzéki Jahad (Együtt) párt bejelentette, hogy fellebbez a főügyész döntése ellen, másodsorban az ügyészek azzal is vádolják Saront és fiát, hogy 1,5 millió dollárnyi kölcsönt kaptak egy dél-afrikai üzletembertől, de ők ezt is tagadják. (MTI)