szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A negatív vélemények kerültek túlsúlyba a Sorstalanságról szóló szerdai német sajtóbeszámolókban. A filmet kedden éjféltájban mutatták be az 55. berlini nemzetközi filmfesztiválon (Berlinale) az alkotók, Kertész Imre író, Koltai Lajos rendező, a főszereplő Nagy Marcell és a producerek jelenlétében. A közönség megtapsolta a több mint kétórás alkotást.

A Die Welt kritikusa viszont azt állapítja meg, hogy ha a film valamit bizonyít, az nem más, mint hogy Kertész Imre regénye megfilmesíthetetlen. Koltai Lajos, Szabó István operatőre naivitást próbál kölcsönözni látásmódjának. Minél közelebb kerül a főhős a koncentrációs táborhoz, annál inkább fakulnak a színek, annál többet vesz el Koltai a perspektívából. A Sorstalanság hollywoodias holokauszt-filmmé változik, amelyet csak a komor jelenetekben itt-ott megjelenő erő különböztet meg más filmektől. Ennio Morricone elviselhetetlenül bombasztikus zenéje a perverzitással határos - írta a Die Welt.

A Süddeutsche Zeitung kritikusa számára Koltai Lajos minimális variációkkal egymás után rakja a kifakított színű koncentrációs táborbeli jeleneteket, míg aztán teljesen elvész az idő múlásának érzése. Újabb kísérlet a felfoghatatlan képekbe öntésére, az összes régóta ismert problémával együtt.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint, ha nem Kertész Imre írta volna a forgatókönyvet, a film alkalmas lett volna botránykeltésre, vagy legalábbis jókora felháborodásra. Így azonban az első vetítés végtelenül szomorú esemény. A film újabb bizonyítéka annak, hogy Auschwitz nem való játékfilmre - írta a kritikus, aki szégyenletesen banális, ártalmatlan képeket látott, amelyeken még az sem segít, hogy a rendező a képeket szépiaszürkébe öltöztette. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kritikusának sem tetszett Ennio Morricone zenéje. Szerinte Morricone a film kezdetének fuvolatémáját a táborbeli jelenetekben "vastag zenekari szószba fojtja".

A Berliner Zeitung kritikusa sem akarja, hogy tapsot kapjon Morricone zenéje, "ez az Enya-féle végtelenített szöveg nélküli etnorekviem". Koltai Lajos az elbeszélés folyamát rövid jelenetekre bontja, kronologikusan sorba rakja őket, mint rózsafüzéren a szemeket, s helyenként könnyen érthető metaforákat alkalmaz, hogy ne csak kommentáló szövegekben jelenjen meg egy felnőtt visszaemlékezése fiatalkorára és a naivitás akkor kialakított védőmechanizmusára.

A Berliner Zeitung tetszési listáján a kritikusok az érdektelen és a megtekintésre érdemes filmek közé pontozták a Sorstalanságot.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Kult

Csak udvarias taps a Sorstalanság berlini bemutatóján

Rokonszenvvel fogadta kedden az 55. berlini filmfesztivál (Berlinale) szakmai közönsége, még az éjfél körüli, piros szőnyeges díszbemutató előtt, Kertész Imre és Koltai Lajos Sorstalanság című filmjét, amelyet a versenyfilmek között vetítenek.

Kult

Sorstalanság: Egy statiszta feljegyzései

Részt vettem statisztaként a Sorstalanság forgatásán. Fel kellett tűznünk a sárga csillagot, több jelenetet is így forgattak le. (Erről két fotót mellékelek). Bár kamerák, reflektorok, díszletek vettek körül, számos jelenetet többször megismételtek, voltak pillanatok, amikor szinte átéltem, mit érezhetett 1944-ben akkor 22 éves nagymamám. Őt Sátoraljaújhelyről hurcoltak el családjával együtt, hogy azután marhavagonban Auschwitzba szállítsák.

MTI/hvg.hu Kult

Sorstalanság: vegyes, de inkább bíráló fogadtatás

Szép, méltóságteljes, de nem több történelmi tablónál - így összegezhetők az első kritikák Koltai Lajos filmjéről, amelyet a Szemle zárónapján mutattak be. Az Index és a Népszabadság keményebb, a Népszava megengedőbb a filmmel és alkotójával. Összeállításunk az eddigi reakciókból válogat.

MTI Kult

Sorstalanság: nézőrekord a bemutató hétvégéjén

Felülmúlta a várakozásokat a közönség érdeklődése a Sorstalanság című film iránt; a csütörtökön mozikba került alkotást vasárnap estig 64 ezer 300-an nézték meg - közölte az Intercom.

MTI Kult

Elismerő az első berlini kritika a Sorstalanságról

Koltai kísérletét leginkább balladaként fogja fel az ember: a felháborító történetet magától értetődőként, erős érzelemmel akarja elmesélni. Ennio Morricone rekviemszerű zenéje ráhangol erre - írta kedden a Der Tagesspiegel című berlini lap kritikusa a Sorstalanságról a film berlini bemutatójának napján.