A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A cég nemzetközi egyezményekre hivatkozva utasítja el a budapesti bíróság által kijelölt magyar szakértői csoport jelentését, valamint a cég működésének ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó kérését. Többek között ezt az álláspontot képviseli majd a korábban Aurulnak nevezett nagybányai színesfémvállalat romániai jogi képviselője a ciánper február 21-i budapesti tárgyalásán - írja a kolozsvári Krónika.
"A magyarországi szakértői csoport kijelölése ellentétes a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között 1958-ban aláírt egyezménnyel" - idézi a lap Májai László csíkszeredai ügyvédet, a Transgold romániai jogi képviselőjét.
Ez utóbbi szerint a bíróság intézkedését nem lehet alkalmazni a másik állam területén, mivel a budapesti Fővárosi Bíróság nem veszi figyelembe sem a román–magyar megállapodás előírásait, sem pedig a román törvényeket -véli Májai, aki szerint a szakértői munkálatokat és a helyszíni szemlét kizárólag kétoldalú egyezmény alapján, valamint a román törvények betartásával lehet megtartani.
A csíkszeredai ügyvéd szerint a magyarországi bíróság figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az 1992/105-ös számú román nemzetközi magántörvény szerint valamely jogi ügylet bizonyítása a jogi ügylet létrejöttének helye szerinti törvény alapján zajlik, hacsak nem állapodtak meg egy közösen választott törvényben. "Mivel ez nem történt meg, mert a budapesti bíróság nem döntötte el, melyik állam jogrendjét alkalmazza a tárgyalás során, a bizonyítások lefolytatásának a román törvény szerint kell történnie" – szögezte le a Transgold romániai jogi képviselője.
A magyar állam – a Kincstári Vagyonigazgatóságon (KVI) keresztül – 2001-ben perelte be az ausztrál–román tulajdonú Transgoldot a 2000 januárjában bekövetkezett tiszai cián- és nehézfémszennyezés miatt, kártérítésként pedig 28 milliárd 596 millió forintot követel. A felperes KVI javaslatára a magyar bíróság a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársait bízta meg a szakértői szemle elvégzésével. A tavaly elkészült véleményezés szerint a nagybányai cégnél foganatosított biztonsági intézkedések nem megfelelőek, ezért a Transgold működését fel kell függeszteni a tárgyalások idejére.
A nagybányai derítőtó mostani üzemeléséről a román fél is készített egy szakértői jelentést, amely ellentmond a magyar szakvéleménynek. A jelentést a román szaktárca megküldte a magyar igazságügyi minisztériumnak - állítja az ügyvéd, ám még nem fordították le azt magyar nyelvre, így a bíróság hétfőn nem tud érdemben tárgyalni róla. Emiatt az alperes nagybányai cég újabb halasztást kér a budapesti bíróságtól.
A Transgold egyébként még jogelődjének, az Aurulnak a felelősségét sem ismeri el. Azt vallja, hogy öt évvel ezelőtt a Tisza élővilágát ért súlyos károkat voltaképpen a magyar fél hozzá nem értése, az ellenszer túladagolása okozta.
