A grúz elnök írásában emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió jaltai megállapodása a második világháború után emberek millióit vetette a kegyetlen zsarnokság igájába. Jalta hatvan éven át árulást és cserbenhagyást jelentett - írta a szerző. Idézte George Bush amerikai elnök minap Lettországban elhangzott szavait is, amelyek szerint Jalta a müncheni egyezmény és a Molotov-Ribbentrop paktum hagyományát követte.

A Jaltában teremtett európai megosztottság és a vasfüggöny ma már a múlté. 1989 óta a Sztálinnak átengedett területek nagy részén demokráciák jöttek létre. A szerző szerint most az új demokráciákon a sor, hogy hozzájáruljanak az egységes, szabad és békében élő Európa megvalósításához.

Trajan Basescu román és Victor Juscsenko ukrán elnökkel folytatott megbeszélései után a grúz vezető úgy hiszi, eljött az ideje "egy új jaltai konferenciának, az új európai demokráciák önkéntes társulásának", amelynek három fő célja lenne.

Az első cél az együttműködés a demokrácia megszilárdításáért ezekben az országokban. Szaakasvili emlékeztetett arra, hogy Grúzia csak 18 hónapja nyerte vissza szabadságát, amely még nem terjed ki az ország két fontos körzetére, (a szakadár) Dél-Oszétiára és Abháziára.

Második célnak nevezte a szabadság kiterjesztését a Fekete-tenger térségében és mindenütt a szélesebb értelemben vett Európában. Kitért arra, hogy a Moldovai Köztársaságnak, akárcsak Grúziának szeparatistákkal kell szembenéznie, akik levetett szovjet fegyvereket használnak, fegyver és kábítószer csempészéséből és a nőkereskedelemből tartják fenn magukat. Ők a szovjet birodalom utolsó borotvaéles szilánkjai.

Szaakasvili megemlítette, hogy az új jaltai konferencia a fehérorosz nép szabadságának előmozdítása végett fokozott utazási korlátozásoknak vethetné alá a minszki kormány tisztségviselőit, anyagilag támogatná az ellenzéket és segítené a civil társadalom oktatását a békés tüntetések módszereire, amelyek Grúziában és Ukrajnában sikeresnek bizonyultak.

A harmadik cél a szabadság határainak kiterjesztése messze a Fekete-tenger térségen túlra. "Üzenetünk az elnyomóknak és alattvalóiknak világos: a szabad népek nem nyughatnak, amíg virul a zsarnokság. Zimbabwéban, Kubában, Burmában és másutt milliók élnek kegyetlen zsarnokok uralma alatt...Túl sok kormány és nemzetközi szervezet hajlandó feláldozni a szabadságot azért, amit tévesen stabilitásnak vél, noha csak a kormány és a nép egyetértése hozhat valódi stabilitást" - írta.

A grúz államfő kiemelte, hogy a szabadság szele most már Közép-Ázsia sztyeppéit fújja és a libanoni cédrusok ágait rezegteti. "Itt az ideje visszatérni Jaltába, de most nem titkos diplomácia céljából, amely lejáratja az értékeket és ártatlanokat dönt rabszolgasorsba. Jaltát a remény jelképévé tesszük - húzta alá a grúz államfő a The Washington Post hasábjain.

Joszif Sztálin szovjet, Winston Churchill brit és Franklin D. Roosevelt amerikai vezető 1945 februárjában találkozott a Krim-félszigeten lévő Jaltában, ahol megegeztek abban, hogy szovjet és nyugati befolyási övezetre osztják fel Európát.