Németországban a parlament ratifikálja az európai alkotmányt, s a törvényhozás mindkét házában kétharmados többségre van szükség. A felsőház, a Bundesrat valószínűleg még a május 29-ei franciaországi referendum előtt elfogadja az európai alkotmányt. A németek ratifikálási eljárásuk lezárásával az igenre akarják biztatni a még ingadozó franciákat.

Az európai alkotmányt mind a 25 tagállamban ratifikálni kell ahhoz, hogy 2006-ban hatályba lépjen. Egyes országokban parlamenti eljárás keretében ratifikálják, másutt megszavaztatják a polgárokat.

"Annak, aki több demokráciát akar Európában, az alkotmányra kell szavaznia" - mondta Gerhard Schröder kancellár csütörtöki kormányexpozéjában. Az alkotmányos szerződés az Európai Uniót döntésképesebbé, egyben politikailag irányíthatóvá teszi. Schröder a kezdetekre visszatekintve kiemelte a német-francia kibékülést, amely nélkül lehetetlen lett volna az európai egységesülési folyamat. Az európai alkotmány két-három nemzedék politikai munkájának megkoronázása - hangsúlyozta Schröder.

A nemmel szavazók zömmel a konzervatív táborból kerülnek ki. Ők attól félnek, hogy az európai alkotmánnyal úgymond megfosztják hatalmuktól a tagállamokat és a nemzeti parlamenteket. Egyesek kifogásolják, hogy az alkotmányban nincs hivatkozás istenre.
   
Az ellenzéki tábor egyik vezéralakja, Edmund Stoiber, a bajor keresztényszociális unió (CSU) vezetője, aki egyébként igennel szavazott, arra szólított fel, hogy európai döntések előtt fokozottabban vonják be a folyamatba a német parlamentet. Stoiber úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió nem állam, s ezért nem kell mindent Brüsszelben szabályozni, a polgárok gyakran érzik úgy, hogy gyámkodnak felettük. 

Angela Merkel a szintén ellenzéki kereszténydemokrata unió (CDU) elnöke "tiszta szívből mond igent, még ha nem is tetszik (az alkotmányban) minden". Joschka Fischer külügyminiszter (Szövetség 90/Zöldek) szerint a kibővített Európai Uniónak szüksége van az alkotmányra, mert az eddigi szerződések már nem elegendőek egy ilyen nagy közösségben.