Szemtanúk ellentmondó beszámolókat adtak a történtekről. Egyesek szerint nem a tüntetőkre céloztak a katonák, hanem a levegőbe lőttek, hogy szétoszlassák a tömeget. Más beszámolók szerint három ember holtan maradt a kövezeten.

Néze meg a helyszínen készült képeket! © AP

A kora délutáni órákban katonákkal megrakott teherautó tűnt fel a város főterén, ahol mintegy ötezer tüntető kavargott órák óta. Az egyenruhások azonnal, figyelmeztetés nélkül tüzelni kezdtek automata fegyvereikből. A tömeg - benne számos nő és gyerek is - előbb pánikba esett, az emberek ide-oda futkostak fedezéket keresve. Később azonban nagy részük újból összeverődött. Fél órával az első sortűz után újabb teherautók tűntek fel a főtéren, s a rajtuk érkező katonák újabb és újabb géppisztoly-sorozatokat adtak le a levegőbe. Katonai helikopterek köröztek a tömeg felett.

Nem sokkal a sortüzek után sikertelen kitörési kísérletet tettek azok a fegyveres felkelők, akik a helyi kormányépületben sáncolták el magukat. Megpróbáltak átjutni az épület, illetve a főtér köré vont katonai kordonon, s ehhez "élő pajzsként" használták az általuk korábban túszul ejtett rendőröket. Kényszerítették őket, haladjanak előttük, mintegy fedezéket nyújtva nekik. Egyes szemtanúk szerint azonban így is tűzpárbaj alakult ki a fegyveres felkelők és a katonák között. Egyelőre nem tudni, voltak-e halálos áldozatai ennek a lövésváltásnak.

Péntekre virradóra kezdődtek a zavargások a kelet-üzbegisztáni Andizsánban. Fegyveres felkelők elfoglalták a város szigorúan őrzött börtönét és a megyei közigazgatás épületét. Legalább kilencen életüket vesztették az összecsapásokban, 34-en megsebesültek.

Szabadulással kezdődött

Nézze meg a képeket! © AP

Egy per az andizsáni zavargások közvetlen előidézője. A hatóságok azzal vádolnak 23 helyi kisvállalkozót, hogy radikális iszlám eszméket terjesztettek, s tagjai a betiltott Akramija muzulmán szervezetnek. A péntek hajnali fegyveres akcióval kiszabadított vádlottak egyike elmondta hírügynökségeknek, hogy az Akramija szervezte meg a szabadító akciót. A fegyveresek sok más foglyot is kiengedtek, majd elfoglalták a helyi kormányépületet. Elbarikádozták magukat az épületben, túszul ejtve tucatnyi rendőrt. (Az üzbég elnöki hivatal munkatársai azt mondták a sajtónak, hogy a fegyveresek nőket és gyermekeket is fogva tartanak.) A felkelők vezetői Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes közvetítését kérték.

A fegyveres felkelés hatására sok ezren tüntettek reggeltől a 300 ezer lakost számláló Andizsán központjában. Egyesek azt követelték, hogy Iszlam Karimov elnök személyesen tárgyaljon velük szociális gondjaikról. Más tüntetők hatalomváltást akarnak a szegénységtől sorvadozó köztársaság élén. Iszlam Karimov üzbég elnök több más magas rangú vezető társaságában sürgősséggel Andizsánba utazott.

Karimov vaskézzel kormányozza a szegény közép-ázsiai köztársaságot, s az iszlám szélsőségesség terjedésének veszélyével indokolja a belső ellenzék brutális elnyomását. A Taskenttől 400 kilométernyire keletre, a kirgiz határtól 40 kilométerre található Andizsánban különösen erős volt az utóbbi években az iszlám radikalizmus befolyása.

© AP

Nemzetközi emberi jogi szervezetek gyakran bírálják az üzbég hatóságokat és személy szerint Iszlam Karimov elnököt az emberi jogok megsértéséért, a vélemény- és vallásszabadság korlátozásáért, a rendszer ellenzékének elnyomásáért, a politikai foglyok kínzásáért. Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet szerint legalább hatezer politikai fogoly ül az üzbég börtönökben kegyetlen, lealacsonyító körülmények között.

Sajátos "demokrácia"

A 26 milliós közép-ázsiai országban tavaly decemberben tartottak választásokat. A választáson a szovjet kommunista párti politikusból 1991-ben üzbég elnökké átvedlett Iszlam Karimov üzbég elnökhöz közel álló pártok szerepeltek a legjobban. A választáson öt párt indult ugyan - az Adolat, a Halk Demokratik Partijaszi, a Fidokorlor, a Millji Tiklanis, illetve a Vatan -, ám ezek mindegyike Karimovot támogatja, és így nincs lényeges különbség a politikai szervezetek programjai között. A valódi ellenzéki pártok - köztük a Birlik vagy az Erk - hivatalos bejegyzés hiányában nem is indíthatták közvetlenül jelöltjeiket, így azok csak független jelöltként jelentkezhettek a választási irodáknál.

Iszlam Karimov elnök 1990-ben, tehát még a szovjet időkben került a mintegy 27 milliós lakosú, koldusszegény, burjánzó korrupciótól sújtott Üzbegisztán élére az üzbég legfelsőbb tanács elnökeként. Vitatott tisztaságú választások nyomán hatalmon tudott maradni a köztársaság függetlenné válása (1991) után is. Legutóbb 2000-ben választották újra, hétéves időtartamra.

Üzbegisztán az Egyesült Államok fontos közép-ázsiai szövetségese lett a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után. 2001 vége, az Egyesült Államok Afganisztán elleni háborúja óta amerikai katonai támaszpont működik az országban.


Üzbegisztán keleti részén tavaly novemberben már sor került összecsapásokra. Miután az árak letörésében érdekelt hatóságok megtiltották, hogy közvetítők is részt vegyenek a kereskedelmi üzletekben, illetve megszigorították a kiskereskedelmi engedélyek kiadásának rendjét, Kokand városában ezrek vonultak az önkormányzat, illetve a rendőrség épülete elé. A rendőrök és a tüntetők közti összetűzésekben többen megsebesültek, és a tiltakozók felgyújtottak több rendőrautót is.

A Karimovval szemben álló politikusok már korábban többször jelezték, hogy az ellenzék szervezetlensége, a hatalom rugalmatlansága és a növekvő szociális elégedetlenség végül polgárháborúba sodorhatja Üzbegisztánt. „A forradalmakat általában jól szervezett ellenzékiek indítják meg. Attól tartok, hogy az éhség és az elnyomás miatt nálunk előbb-utóbb spontán polgárháború tör ki” - nyilatkozta a decemberi választások után Vaszilja Inojatova, a Birlik nevű ellenzéki párt egyik vezetője.