Zavargások törtek ki szombaton egy üzbegisztáni faluban az üzbég-kirgiz határon - közölték kirgiz hivatalos forrásból. Hírek szerint a tiltakozók a péntek óta forrongó Andizsántól 50 kilométernyire keletre fekvő Koraszuvban megrohanták a közintézményeket, fölgyújtottak több rendőrautót, és megvertek néhány határőrt.

Nézze meg új képeinket a helyszínről! © AP

A külföldi újságírók elhagyták az üzbegisztáni Andizsán városát szombaton, miután a helyi biztonsági szervek rövid időre őrizetbe vették őket és felhívták a figyelmüket, hogy veszélyben vannak. Az egyik újságíró elmondta, hogy miután őrizetbe vették, az üzbég titkosszolgálat egyik tisztviselője közölte vele: fél órája van a város elhagyására, a titkosszolgálat nem felelhet biztonságáért, az újságírókat a felkelők túszul ejthetik.

Félezer halott?

A halottak száma elérheti az ötszázat is az üzbegisztáni Andizsánban, ahol a hadsereg osztagai tüzet nyitottak több ezer tüntetőre, és összecsaptak fegyveres felkelőkkel - mondta szombaton egy helyi emberjogi aktivista. Szajdzsahon Zajnatbitdinov, a Fellebbezés nevű üzbégemberjogi csoport helyi szervezetének vezetője - mint elmondta egy nyilatkozatában - részint saját megfigyeléseire, részint más szemtanúkkal folytatott beszélgetésekre alapozza e becslését. 
 

Kattintson a képre a további képekhez! © AP

Az áldozatok számáról egyébként is egymásnak ellentmondó jelentések láttak napvilágot. Az üzbég kormány azóta nem közölt újabb veszteséglistát, hogy - még a rendőrsortűz előtt - bejelentette, kilenc halottja és 34 sebesültje van a zavargásoknak. Az amerikai AP hírügynökség andizsáni tudósítója 23 halottat számlált össze a városban.

A karhatalmi erők tíz tagja és ennél sokkal több tüntető vesztette életét az andizsáni zavargásokban, százan megsebesültek - közölte Iszlam Karimov üzbég elnök szombaton Üzbegisztán fővárosában. Az államfő sajtótájékoztatón közölte, hogy "senki sem adott parancsot" a katonaságnak arra, hogy lőjenek a tömegre, amelynek tagjait bűnözőknek nevezte.

Karimov elnök © AP

A láthatóan felindult Karimov kijelentette, hogy a felkelés terv szerint szervezett és kivitelezett volt. A terveket Kirgizisztán déli részén és a Ferganai-medence határvidékén dolgozták ki "ugyanazok, akik a felhajtást (a kirgizisztáni) Osban megszervezték - mondta a szomszédos közép-ázsiai államban idén márciusban
lezajlott hatalomváltásra utalva. A kirgizisztáni fordulathoz vezető folyamat az Andizsánnal átellenben, az üzbég-kirgiz határ kirgiz oldalán fekvő Osban kitört tiltakozásokkal kezdődött.
 
Karimov szerint a Hizb ut-Tahrír al-Iszlámi (Iszlám Felszabadítás Pártja) betiltott terrorszervezet áll a kelet-üzbegisztáni városban kirobbant erőszak mögött. "Államcsínyt akarnak végrehajtani, s azután iszlám államot alakítani" - mondta az üzbég elnök.


Közben a tádzsik hadsereg egy illetékese jelezte, hogy Üzbegisztán szemlátomást lezárta Tádzsikisztánnal közös határát. Hivatalosan nem tájékoztatott ugyan az üzbég fél a határzárásról, de tény, hogy senkit sem engednek át - mondta újságíróknak.

Ugyanakkor a tádzsik oldalon is megerősítették a határ őrzését azon a szakaszon, amely Andizsánhoz közel húzódik. Az intézkedés célja, hogy megakadályozzák szélsőségesek vagy bűnözők átjutását a szomszédos területről Tádzsikisztánba - közölte a tádzsik határőrség egy magas rangú képviselője.


Hajtóvadászat az ellenzékiek után?

Így kezdődött

A zavargások kirobbanása előtt békés felvonulók követelték, hogy engedjenek szabadon 23 muzulmán üzletembert: őket azzal a váddal állították bíróság elé, hogy iszlám szélsőségesek, akik veszélyeztetik az ország biztonságát. Imeretlen harcosok csütörtökön éjszaka Andizsánban  megrohamozták a börtönt és kiszabadítottak legalább négyezer elítéltet, főként muzulmán aktivistákat.

A kelet-üzbegisztáni városban pénteken tört ki népfelkelés (lásd keretes írásunkat). Később úgy látszott, hogy a hatóságok urai a helyzetnek, de szombat reggel ismét heves összecsapások kezdődtek a város különböző pontjain. Szemtanúk szerint a városházától nem messze halottakat látni, főként férfiak és kamaszok tetemeit.

Kórházi források már korábban közölték, hogy mintegy százan sebesültek meg a kormányerők és az ellenzéki fegyveresek közötti tűzpárbajban, és a sebesültek között vannak katonák, felkelők és civilek egyaránt.

A harcok a kora reggeli órákban a város különböző pontjain törtek ki ismét. Az üzbég hadsereg katonái automatafegyverekből tüzeltek a felkelőkre és páncélozott szállító harcjárművekből rakétagránátokat is kilőttek. Egy katona állítása szerint "szétszórták" az ellenzékieket, és megkezdték utánuk a hajtóvadászatot.

A Fehér Ház pénteken önmérsékletre intette mind az üzbég kormányt, mind pedig az andizsáni tüntetőket, aggodalmát fejezte ki az erőszak üzbegisztáni kitörése miatt, és terrorszervezetnek nevezte azt a muzulmán csoportot, amelynek tagjait a felkelő fegyveresek kiszabadították az andizsáni börtönből. "Üzbegisztán népe a közakaratot jobban kifejező és demokratikusabb kormányt szeretne, de ehhez békés úton kellene eljutni, nem erőszakkal" - mondta Washingtonban Scott McClellan, a Fehér Ház szóvivője.

Moszkva Karimov mellett

Nézze meg a képeket! © AP

Az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken határozottan elítélte és üzbég szélsőségesek túlkapásának minősítette az andizsáni erőszakcselekményeket. "Az orosz fél e nehéz pillanatban támogatja a baráti Üzbegisztán vezetését. Moszkvában nyugtalansággal fogadták az andizsáni eseményekről szóló híreket" - mondta Alekszandr Jakovenko, s felhívta rá a figyelmet, hogy Üzbegisztán stratégiai partnere Oroszországnak.

Karimov vaskézzel kormányozza a szegény közép-ázsiai köztársaságot, s az iszlám szélsőségesség terjedésének veszélyével indokolja a belső ellenzék brutális elnyomását. A Taskenttől 400 kilométernyire keletre, a kirgiz határtól 40 kilométerre található Andizsánban különösen erős volt az utóbbi években az iszlám radikalizmus befolyása.

Bírált rendszer

Nemzetközi emberi jogi szervezetek gyakran bírálják az üzbég hatóságokat és személy szerint Iszlam Karimov elnököt az emberi jogok megsértéséért, a vélemény- és vallásszabadság korlátozásáért, a rendszer ellenzékének elnyomásáért, a politikai foglyok kínzásáért. Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet szerint legalább hatezer politikai fogoly ül az üzbég börtönökben kegyetlen, lealacsonyító körülmények között.

Iszlam Karimov elnök 1990-ben, tehát még a szovjet időkben került a mintegy 27 milliós lakosú, koldusszegény, burjánzó korrupciótól sújtott Üzbegisztán élére az üzbég legfelsőbb tanács elnökeként. Vitatott tisztaságú választások nyomán hatalmon tudott maradni a köztársaság függetlenné válása (1991) után is. Legutóbb 2000-ben választották újra, hétéves időtartamra.

Üzbegisztán 2001 óta az Egyesült Államok fontos szövetségese a térségben, amerikai katonai támaszpont is működik a területén.