Az újságírók hitelesebbek a politi- kusoknál a tanulmány szerint

A megkérdezettek 61 százaléka hisz inkább a médiának, míg a nemzeti kormányok magyarázatainak csak a válaszolók 52 százaléka - derül ki a  BBC, a Reuters hírügynökség és a The Media Center kutatóintézet tíz országban végzett felméréséből, amelynek keretében 10 230 embert faggattak arról, mennyire bíznak a médiumok által közvetített információkban.

A válaszadók közel háromnegyede (72 százalék) naponta követi a híreket, 82 százalék a nemzeti tévéhíradókat nézi, 75 százalék pedig országos vagy regionális napilapot forgat. S ezeket a forrásokat tekintik a leghitelesebbnek és a leginkább mértékadónak.

A médiumok által közvetített hírek hitelessége kifejezetten nőtt az utóbbi négy évben. Nagy eltérések mutatkoznak azonban a felmérésben résztvevő országokban, a kormányok és a sajtóorgánumok hitelességét illetően. Az újságírók által közölt információk iránt Nigériában a legnagyobb a bizalom, 88 százalékkal (a kormánytól származó hírekben csak a megkérdezettek 34 százaléka hisz), Indonéziában a sajtó 86 százalék, s 71 százalékos a kormány hitelessége, Indiában 82 százalék a nyilvánosság hitele, 66 a hivatalos forrásoké. A felmérést végző Globescan közvélemény-kutató mégis arra az eredményre jutott, hogy a médiafogyasztók több internetes forrásra támaszkodó hírt igényelnek és azok pontosabb felhasználását, idézését.

Mindössze három országban bíznak a polgárok jobban a kormányban, mint a sajtóban. Az Egyesült Államokban a kormány 67 százalékkal vezet a sajtó 59 százaléka ellenében. Nagy-Britanniában 51 százalékos a kormánybizalom, és 47 százalékos a média, míg Németországban 48 százalékos a hivatalokba vetett hit és 43 százalék a nyilvánosságé. Oroszországban, Dél-Koreában és Brazíliában a lakosoknak csak a 30 százaléka hisz a kormány kijelentéseinek. A felmérés megemlíti még, hogy a bizalom megőrzése egyre nehezebb feladat.

Az internetes hírforrások a 18-24 éves kor közöttiek 19 százaléka számára elsődleges hírforrást jelentenek, míg az 55 és 64 közti korosztálynál csak 3 százalék számára elsődleges a netes tájékozódás. A felmérés külön kiemeli a világhálós források – beleértve a blogok - jelentősségének növekedését, különösen az ifjabb generáció körében.

Ugyanis miközben máig él a televíziók és az újságok dominanciája az informálódásban, addig ma már a hírfogyasztók háromnegyede tájékozódik több forrásból, így árnyalva a valóságról alkotott képét. Különösen igaz ez az online hírforrásokat olvasókra, ahol ez a fogyasztói magatartás szinte magától értetődő. Bonyolultabb a helyzet a blogok olvasásánál, ahol a látogatók negyede hisz a blog szerzőjének, míg 23 százalékuk kifejezetten hiteltelennek ítéli azokat.

Mindössze a válaszadók 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a blogok az elsődleges hírforrásaik, ez alól egyedül Dél-Korea képez kivételt a maga 17 százalékával, ahol az interneten keresztüli tájékozódás kiugróan népszerű. Az ázsiai országban a lakosok 34 százaléka számára elsődleges a net, míg az Egyesült Államokban csak 14 százalék ül elsősorban a PC elé, ha hírekre kíváncsi.

Összességében mégis a válaszadók 56 százaléka számára a televízió a főforrás, s a nyomtatott lapok csak ezután erősen lemaradva 21 százalékkal állnak a második helyen.

Az szörfölés révén szerzett hírek – és ezáltal, a választék bővülésének – hozadéka, hogy a megkérdezettek több mint a negyede az utóbbi egy évben legalább egy hírforrás használatával hagyott fel végleg, mert nem bízik többé információinak hitelességében. Ez leginkább a fiatal városi férfiakra jellemző – említi meg a tanulmány.

Ami az egyes hírforrások hitelességét illeti, a világszerte működő nagy médiabirodalmak vannak az élen a BBC-vel (48%) a CNN pedig 44 százalékkal. A fiatalabb „web márkák” közül a Google hitele 30 százalék, a Yahoo-é 28, míg a Microsoft/MSN-é 27 százalék.

Hatalmas hasadék tátong azon generációk közt, akiknek mindennapjait átszövik a digitális technológiák fogyasztása és azok közt, akik csak felnőttként kezdték használni azokat.

„A digitális információs csatornákat rutinosan használók számára, a különböző források információtartalmának összevetése természetes, szinte magától értetődő dolog” – vélekedik a BBC technológiai elemzője Alfred Hermida.

„Elnézve a mai fiatalok médiafogyasztási szokásait, a ma még piacvezető televíziózás erőfölénye záros határidőn belül megkérdőjeleződhet”- teszi hozzá Hermida. A kütyükhöz értő fiatalok szerinte egyre inkább elfordulnak a nagy hírgyáraktól és az alternatív forrásokból tájékozódva, alakítják világképüket. A tömegmédiával szemben a legnagyobb kihívást a netes médiumok azokban az országokban jelentik, ahol az internet kapcsolat gyakorlatilag mindenhol elérhető.

Az információfogyasztási szokások változását jól példázzák a Google News-hoz hasonló oldalak, ahol különböző hírforrások cikkei érhetőek el egy közös platformon, segítve az összehasonlító olvasást. Ez jól mintázza a tartalomszolgáltató és a fogyasztó kapcsolatának változását. Múlóban vannak azok az idők, amikor az emberek kérdés nélkül elfogadták a tévéállomásokban elhangzottakat vagy az újságokban olvasottakat.