Núri al-Máliki iraki kormányfő. Kitérni polgárháború elől © MTI

A parlamentben ismertetett terv amnesztiát ígér mindazoknak a foglyoknak, akik nem vettek részt bűncselekményben, terrorista tevékenységben, nem követtek el háborús vagy emberiesség elleni bűnöket. Sürgeti, hogy állítsanak fel menetrendet arra nézve, hogyan vegye át az iraki hadsereg a biztonsági feladatokat az ország egész területén. Azokat a foglyokat, akik ellen nincs bizonyíték, azonnal szabadon engednék.

A miniszterelnök egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy semmiképpen sem szabad „a gyilkosok és bűnözők jutalmazásaként, vagy tetteik elismeréseként” értelmezni a megbékélési tervet.

A felkelés felszámolására és a vallási feszültség enyhítésére azonban nem tett határozott javaslatokat, és nem vázolt fel konkrét terveket sem. Kijelentette, hogy megvizsgálja a nagyhatalmú milíciák semlegesítésének kérdését, de nem részletezte, hogyan képzeli el ezeknek a – parlamenti pártokhoz is kötődő – szabadcsapatoknak a feloszlatását.

Közölte viszont, hogy felülvizsgálják azt az eljárást, amelynek célja kiszűrni Szaddám Huszein egykori kormányzatának tagjait az állami intézményekből. Bagdadi politikai források előzetesen úgy vélekedtek, hogy a terv Máliki eddigi legmerészebb politikai lépése lehet május 20-i hivatalba lépése óta. Egyben része azoknak az égetően szükséges erőfeszítéseknek, amelyekkel elejét kívánják venni, hogy az arab ország a polgárháború ingoványába süllyedjen.

A héten kezd vitát a bagdadi törvényhozás a kormányfői tervről. Ennek elfogadása nem vehető bizonyosra, mivel megfigyelők szívós ellenzésre számítanak mind a szunnita, mind a síita keményvonalas politikusok részéről.

A felekezetközi erőszak idén februárban lángolt fel Irakban, miután ismeretlen fegyveresek a szunnita többségű Szamarrában felrobbantották Ali al-Hádinak és fiának, Haszán al-Aszkárinak, a síiták tizedik és tizenegyedik szent imámjának a szentélyét.