Az amerikai csapatkivonási terv szerint az első létszámcsökkentés már szeptemberben megtörténne az Irakban állomásozó amerikai erők állományában - írta a New York Times, George Casey tábornok tervét ismertetve. A tábornok a héten tartott titkos tájékoztatót tervéről a Pentagonban. A New York-i lap névtelenül idézett amerikai tisztségviselőkre hivatkozva közölt részleteket a tájékoztatásból.
 
Casey terve szerint az Irakban szolgálatot teljesítő amerikai harci dandárok száma 2007 végéig hatra vagy ötre csökkenne a jelenlegi 14-ről. A kiszivárogtató tisztségviselők közül többen hangsúlyozták, hogy "inkább előrejelzésről van szó, mint végleges időkeretről".
 
Első lépésben - szeptemberben - két dandárt vonnának ki a terv szerint. Két dandár cseréje amúgy is be volt ütemezve; a terv annyiban hozna változást, hogy a hazautazó dandárok helyére nem vezényelnének friss erőket.
 
Jelenleg - három évvel a Szaddám Huszein előző elnök rendszerét megdöntő háború után - 127 ezer amerikai katona szolgál az arab országban.
 
A lapjelentés szerint a csapatkivonások keretében csökkenne az Irakban létesített amerikai támaszpontok száma is. Az év végéig 57-re apadna számuk a mostani 69-ről, a jövő év júniusáig 30-ra, 2007 végéig pedig 11-re. A folyamat végére az Egyesült Államoknak három fő regionális katonai parancsnoki központja maradna Irakban: az egyik hatásköre Bagdadra és környékére terjedne ki, a másiké el-Anbár tartományra, a harmadiké az arab ország nyugati és északi részére.
 
A terv ugyanakkor függővé teszi a kivonások végrehajtását az iraki biztonsági erők felkészültségének javulásától és a szunnita arab lakosság kormányellenességének mérséklődésétől. 
 
Casey - mint tájékoztatóján  elhangzott - négy fő veszélyt lát leselkedni Irakra: az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet tevékenységét, a bűnöző csoportokat, az etnikai és felekezeti csoportok közti hatalmi harcot, valamint az erőszakos síita szervezeteknek nyújtott iráni támogatást.

Az Egyesült Államok üdvözölte Núri al-Máliki iraki miniszterelnöknek a szunnita felkelés és a felekezetközi erőszak felszámolását célzó megbékélési tervét, de a kongresszus több tagja szerint a terv amnesztiában részesítené az amerikai katonák haláláért felelős felkelőket is.
 
Az iraki parlamentben ismertetett terv amnesztiát ígér mindazoknak a foglyoknak, akik nem követtek el bűncselekményt, nem folytattak terrorista tevékenységet, nem követtek el háborús vagy emberiesség elleni bűnöket.
 
Carl Levin szenátor, a szenátus fegyveres szolgálatok bizottságának demokrata tagja azt mondta, hogy az amnesztia kiterjesztése azokra, akik amerikai katonák haláláért felelősek, "lelkiismeretlenség". "Az ég szerelmére, mi szabadítottuk fel az országot" - mondta Levin a Fox televízióban.
 
John Warner republikánus szenátor, a bizottság elnöke azt mondta, hogy ellenzi az amnesztiát, de az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania Iraknak azt a szuverén jogát, hogy maga dönthessen saját jövőjéről.
 
Az iraki miniszterelnök a parlamentben azt is hangsúlyozta, hogy semmiképpen sem szabad "a gyilkosok és bűnözők jutalmazásaként vagy tetteik elismeréseként" értelmezni a megbékélési tervet. A gyilkos felkelők nem fogják elkerülni az igazságszolgáltatást, függetlenül attól, hogy áldozataik irakiak voltak, vagy az amerikaiak vezette koalíciós erők tagjai közül kerültek ki - emelte ki.
 
A Fehér Ház üdvözölte a tervet, anélkül, hogy külön kommentálta volna annak azt a mozzanatát, hogy egyes felkelőkre is kiterjed.