A NATO brüsszeli székhelyén is megemlékezést tartottak, amelyen Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár a transzatlanti szolidaritás fontosságát hangsúlyozta a terrorizmus elleni harcban.

Az együttműködés fokozására tett ígéretet az Egyesült Államoknak a terrorizmus elleni küzdelemben az Európai Bizottság két magas rangú vezetője. Franco Fattini uniós igazságügyi és jogi biztos Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszternek írt levelében hangoztatta, hogy a terrorizmus elleni harc sikerének záloga a szövetségesek együttműködése.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kiemelte: "A tudatlanság és a bizalmatlanság a terrorizmus stratégiájának nélkülözhetetlen elemei. Erre azt a választ kell adnunk, hogy kitartunk elveink mellett, azaz tiszteletben tartjuk az emberi jogokat, amivel a lehető legjobban szavatolhatjuk jövőbeni biztonságunkat".

A transzatlanti feszültségek elfelejtését javasolta Guy Verhofstadt belga kormányfő nyilatkozatában, mivel így jobban lehetne egyesíteni a demokratikus erőket a terrorizmus elleni harcban és a tartós közel-keleti megoldás keresésében.

Bírálta Washington politikáját rádiónyilatkozatában Wolfgang Scha:uble német belügyminiszter, hangsúlyozva, hogy a terrorizmussal határozottan fel kell lépni, de a jogállam alapelveit semmi esetre sem szabad hatályon kívül helyezni.

A hétfői amerikai sajtó George Bush kormányát hibáztatta a terrorizmus elleni harc eddigi sikertelenségéért. A The New York Times szerint ez a harc Afganisztánban "a legjobb esetben is holtponton áll, Irak pedig a terroristák legjobb iskolája. Szeptember 11. nem a terrorhadjárat kezdő lövése volt, csak az eddigi leghangosabb; a történtek gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza - írta hétfőn a londoni The Times.

A lap szerint a terrorcselekmények sorozatát egy elveszett iszlám világ újjáélesztésének vágya vezérli, ennek figyelmen kívül hagyása, az izraeli-palesztin konfliktus, illetve az afganisztáni és az iraki beavatkozás okolása az al-Kaidának nevezett képződmény félreértése; az al-Kaida egy nagyon hosszú történet eredménye. A központi kérdések most úgy hangzanak: mennyi liberalizmust engedhetnek meg maguknak a liberális társadalmak, mennyire lehet "multi" a multikulturalizmus, és nem civilizációk közötti összecsapás kezdetének vagyunk-e tanúi?

A londoni Királyi Külügyi Intézet jelentése szerint az Egyesült Államok és szövetségesei erősítették akaratlanul - az al-Kaida jelentette veszély hangsúlyozásával - a terrorhálózatról mint globális tényezőről kialakult képet.

Nemzetközi összefogást sürgettek a terrorizmus elleni harcban, és bírálták az amerikai kormányzat politikáját a legtekintélyesebb német lapok. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung arra mutatott rá, hogy a terrorizmus elleni harc érdekében a katonai, titkosszolgálati és rendőri eszközök teljes tárházát be kell vetni. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy egy demokratikus jogállam e küzdelemben korlátokba ütközik, bármennyire is fájdalmas ez a nyugati társadalmak számára.

Nem a New York-i ikertornyok összeomlása, hanem a Fehér Ház önfejű döntései nyomán változott meg a világ a Der Standard című osztrák napilap szerint. A cikk írója úgy értékeli, hogy a Bush-kormányzat reakciója - mindenekelőtt az iraki háború - jelentette a világpolitikában a döntő fordulatot. Ez ugyanis Amerika ellen haragította a muzulmán-arab világot, és csaknem széttörte a transzatlanti tengelyt. Ez erősítette meg drámai módon az iráni mollahokat, mivel kiiktatta az addig erős stratégiai ellenpólusként létezett Irakot. Ha majd egy napon történészek ezt a korszakot tanulmányozzák, nem a 2001. szeptember 11-i, hanem az iraki amerikai bevonulás 2003. március 20-i dátumát fogják majd döntő dátumként megjelölni az osztrák lap szerint.