© AP

Vlagyimir Putyin - aki szerdán öt perc híján három órán át társalgott Oroszország lakosságával élő "médiavonalon" keresztül - egészében elégedetten nyugtázta a gazdaság elmúlt évekbeli fejlődését, beleértve a 7 százalék körüli (idén 6,6 százalékra várt) növekedést, az infláció leszorítását (az idén várható "alig több mint 8 százalékra"), valamint a lakossági reáljövedelmek (11 százalék körüli) gyarapodását. Elégedetlen viszont az elnök az ipari termelés és a termelékenység lanyhuló növekedésével (4,2, illetve 6 százalék).

Putyin aggodalmát fejezte ki Grúzia "militarizálódása" miatt, és azt mondta, hogy a Tbiliszihez fűződő viszonyt "az abház és déloszét probléma esetleges erővel való megoldásának előkészítése" rontotta meg. Oroszország mindenekelőtt "a vérontás elkerülésére" törekszik - hangsúlyozta.

Oroszország nem kívánja növelni területeit senki rovására, és Grúziára is vonatkoztatja a területi integritás elvét - jelentette ki Putyin, de rámutatott a nemzeti önrendelkezés elvének létezésére is. A két elv közötti ellentmondás dacára, keresni kell a kiutat. "Ennek során figyelemmel kísérjük a nemzetközi precedenseket, köztük a koszovóit is" - hangoztatta. Ami a grúz bevándorlók és állítólagos maffiózók elleni oroszországi kampányt illeti, Putyin elismerte, hogy voltak "túlkapások", és bármiféle "etnikai megkülönböztetéstől" való tartózkodásra intette a rendfenntartó szerveket. Mint mondta, a kitoloncolt ötezer grúz illegális bevándorlónál két-háromszor többet telepítettek haza két, meg nem nevezett volt szovjet köztársaságba.

Putyin óva intette a nemzetközi közösséget Észak-Korea sarokba szorításától, és arra utaló jeleket észlelt, hogy az ortodox kommunista állam hajlandó visszatérni a nukleáris programjára vonatkozó hatoldalú tárgyalásokhoz. Az egyik ok, amiért Észak-Korea nukleáris kísérletet hajtott végre, az volt, hogy "a tárgyalási folyamat nem minden részese találta meg a korrekt hangot" - célzott az orosz elnök az Egyesült Államokra.