Az új alaptörvényről szombaton és vasárnap kétnapos népszavazás dönt, amelyen - a tartomány viszonylagos békességét biztosító 16 ezer KFOR-katona által védve - a Koszovóban maradt még mintegy százezer szerb nagy része is minden bizonnyal részt vesz. A jó másfél évtizede minden jugoszláv, majd szerb választástól távol maradó, a milosevici Jugoszláviában saját párhuzamos hatalmi és államigazgatási rendszerét kiépítő másfél millió koszovói albán nem szerepel a szerb választói névjegyzékben, így ha akarna, se vehetne részt az elvben róla is szóló referendumon.

Mutassuk meg azoknak, akik erővel el akarják venni tőlünk ezt a területet, hogy Koszovó Szerbia része, s ezt az egész szerb nép így gondolja - biztatta hallgatóságát Aleksandar Popovic, a legnagyobb szerbiai kormányerő, a Vojislav Kostunica miniszterelnök vezette Szerb Demokrata Párt alelnöke. Dubravka Filipovic, az ugyancsak a kormánykoalícióhoz tartozó Új Szerbia alelnöke szerint Koszovó polgárainak támogatniuk kell az új szerb alkotmányt, mert azzal a jövőjükre, Szerbia örök fennmaradására szavaznak.

Goran Bogdanovic, Boris Tadic szerb államelnök ellenzéki Demokrata Pártjának tartományi vezetőségi tagja leszögezte, hogy sem Belgrádban, sem a koszovói szerbek körében senki sem fogadja el Koszovó függetlenségét. Ivica Dacic, a néhai Slobodan Milosevic híveit tömörítő, s a Milosevic hatalmának megdöntőiből alakult jelenlegi kormánykoalíciót kívülről támogató Szerb Szocialista Párt vezetője kifejtette: az új szerb alkotmány az egész világnak megmutathatja, hogy Szerbia valamennyi polgára, és az összes szerb úgy gondolja, hogy Koszovó Szerbia bölcsője, és Szerbia nem mondhat le Koszovóról.

Az alkotmánytervezet, amelynek elfogadásáról a hét végén kell döntenie a mintegy 6,5 millió szerbiai és külföldön élő pár tízezer szavazásra jogosultnak, előszavában Szerbia elidegeníthetetlen részének minősíti a gyakorlatilag több éve elszakadt, ENSZ-igazgatás alatt álló tartományt, és minden szerb állami szerv kötelességének nevezi, hogy védje Szerbia ottani érdekeit.